Antiatom

Egyes helyeken tényleg utánajárnak a cégek (itt: atomipar) és a politika közti összefonódásoknak. Íme.

Oroszország legnagyobb környezeti kihívása: atomhulladékok, interjú az Ecodefense vezetőjével.

..."technológia már annyira új, hogy minket nem is uránbányászati próbafúrásra, hanem öntözéses locsolásra emlékeztetett" - állítja az index február 21-ei cikkében. A WildeHorse, urán kutatásokat végző cég, magyarhangja felvázolja a technológia lényegét:

"csöveket fúrnak le a mélybe – ezek száma akár százas nagyságrendű is lehet –, és széndixoddal dúsított vízzel hozzák felszínre az ércet. Ezt a folyadékot egy központi feldolgozóban átvezetik egy ioncserélő gyantán, amely az oldatból megköti az uránt, és a tiszta folyadékot visszajuttatja a talajba."

Lássuk csak:





















Csöveken lenyomnak valamilyen savat (ez lehet kénsav, salétromsav vagy nátrium-bikarbonát, amire valószínűleg az index cikkében utaltak, hoppá itt a CO₂: Na₂CO₃ + CO₂ + H₂O → 2 NaHCO₃). A fémércek oldhatósága savas közegben megnő, és így  felnyomódik a felszínre az anyag.

..."a hozzáértők szerint több szempontból is környezetkímélő. Egyfelől a sugárzó anyagok, például a rádium, nem jönnek a felszínre; míg az urán önmagában nem sugároz, annak sárga porát bárki megfoghatja,... Ez a legkevésbé veszélyes kitermelési mód, csak arra kell odafigyelni, hogy a még meg nem tisztított oldat ne kerüljön ki a zárt, automatizált rendszerből."

Költői kérdések:

Miért nem sugároz az urán?
Mi van ha netalántán nem lenne teljesen zárt a rendszer?

Íme, egy kis animáció.

Most komolyan, ismer valaki teljesen zárt rendszert?

Az atomerőművek reneszánsza csak egy mese, mondta Lutz Mez,  német környezetvédelmi szakértő a ZEIT onlinenak. Az atomenergia drága, környezetszennyező és nehézkes.

ZEIT online: Finnország, Franciaország és az USA után Nagy-Britannia is új atomerőművet tervez. Elszalasztja Németország az új „atomboomot”?

Lutz Mez: Nincs „boom”. Az atomenergia visszatérését 25 éve folyamatosan bejelentik. Már 1981-ben, Ronald Regen nukleáris reneszánszról dédelgetett álmait sem lehetett megvalósítani. Az USA-ban 23 év építési idő után 1996-ban kapcsolták hálózatra az eddigi legdrágább atomreaktort (Watts Bar-1). Mostanában pedig a Watts Bar-2 reaktorról jelentették ki, hogy újból építés alatt áll, amit egyébként 1972 decemberében kezdtek el építeni. Ez az egyetlen amerikai reaktorépítés jelenleg.

ZEIT online: De Finnország és Franciaország új atomreaktorok építését tervezi. Ez nem hangzik az atomkorszak végének.

Mez: Az egy dolog, hogy a politikusok mit mondanak, akiknek nem kell a reaktorokat építeniük és finanszírozniuk. És egy másik dolog, amit az üzemeltetők mondanak. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) adatbázisa szerint világszerte 34 atomreaktor áll építés alatt. Ebből tizenegyet már több mint 18 éve építenek.  Az Atucha-2 argentin reaktort 1981 óta építik, hétből négy orosz reaktort a 80-as években kezdtek el építeni, és még mindig nem fejezték be. Az iráni Busheer atomreaktort 1975-ben kezdték el. Aki áttörő változásokról beszél, az nyilvánvalóan nem ismeri a jelenlegi építkezéseket: ami egy sor épületroncsot jelent.

ZEIT online: Tehát, akik a "boom"-ra esküsznek, nem tudják, miről beszélnek?

Mez: A számok magukért beszélnek: 1989 és 2007 között az atomreaktorok száma nem évenként egyesével csökkent, hanem 423-ról 439-re. 2002-ben 444 reaktor volt, sőt azóta  még öttel kevesebb.

ZEIT online: De nem fognak hamarosan atomreaktorokat befejezni?

Mez: A NAÜ két épülő reaktort említ Európában. A finn Olkiluoto-3-t, mint modell projektet tartják számon. 2005 augusztusában kezdték el építeni, és 2009-re tervezték, hogy hálózatra kapcsolják. Eddig annyi elakadás volt, hogy legkorábban 2012-ben lehet üzembe helyezni.  2007 decembererében hivatalosan is megkezdték flamanville-i reaktor építését, amit szintén 2012-ban terveznek hálózatra kötni. A technológia korlátai abból is látszódnak, hogy a francia atomenergia is csak 18%-ban fedezi az ország teljes végső energiafelhasználását.

ZEIT online: A kínai és indiai fejlemények nem számítanak?

Mez: Na igen, itt sok mindent eldöntöttek, de eddig még kevés dolog valósult meg. Indiában például 17 kiskapacitású reaktor működik, ami az ország villamosenergia-szükségletének 2,6%-t fedezi. A 11 kínai reaktor az ország villamos energia termelésének 1,9%-át adja, és további öt reaktor áll építés alatt. Nem szabad elfelejteni, az atomenergia a legdrágább energiaforrás, ami létezik. Nem nagyon van olyan bank a világon, aki ilyen projekteket finanszírozna.

Nem mintha annyira meglepő lenne, mivel emlékeim szerint minden próbánál akad egy-két sziréna, ami nem működik. De azért ez az objektív tájékoztatás nagyon szép:

"Az atomerőmű 30 kilométeres körzetében érintett három megye területén mindössze két településen, a Tolna megyei Pakson és a Bács-Kiskun megyei Homokmégyen nem jelzett egy-egy sziréna, Fejér megyében mind működött, így az üzempróba 99,1 százalékos eredménnyel zárult - közölte Dobson Tibor szóvivő."  (MTI - Paks )

Tűz ütött ki a Vattenfall Europe átmenetileg bezárt kruemmeli atomerőművében, Németország északi részében, de a tűzet sikerült gyorsan kioltaniuk az atomerőmű saját tűzoltóinak hétfőn - adta hírül az erőmű működtetője és a helyi kormányzat. A cég által kiadott közlemény szerint a tűz az erőmű egyik szellőző rendszerében keletkezett. Radioaktív anyagok nem jutottak a környezetbe, és az esetről az összes illetékes szervet értesítették.
A Schleswig-Holstein tartományi Szociális Ügyek Minisztérium, amely a nukleáris biztonságot felügyeli a térségben, közleményében elmondta, hogy a hétfőn reggel 7 óra körül keletkezett tüzet nem sokkal nyolc óra után már sikeresen eloltották. A tűz oka egyelőre ismeretlen, szakemberek jelenleg is vizsgálják a helyszínt.
A 24 éves kruemmeli raktor körülbelül 20 km-re fekszik Hamburgtól az Elba mentén. Az 1402 megawattos erőművet, amelyet közösen üzemeltet a Vattenfall svéd-német közüzemi cég és a német E.ON, 2007. június 28-án zárták be, mert tűz keletkezett az egyik transzformátor alállomáson és az rövidzárlatot okozott. A szomszédos, 806 megawattos brunsbuetteli atomerőművet, amelyet ugyancsak a Vattenfall és az E.ON működtet közösen, szintén le kellett zárni a tavaly nyári problémák miatt. A Greenpeace környezetvédő szervezet azt akarja, hogy mindkét atomerőművet egyszer s mindenkorra zárják be.
Az SPD és a Zöldek alkotta előző kormánykoalíció tervei alapján Németország 2020-ig ki akarja iktatni az atomerőműveket. Az SPD-vel jelenleg koalíciót alkotó konzervatív pártok (CDU/CSU) azonban szeretnék a tervet felülvizsgálni, ám minden, nukleáris biztonsággal kapcsolatos baleset az ő érveiket gyengíti és megerősíti a nukleáris biztonsággal és technológiával kapcsolatos félelmeket. (Reuters - Frankfurt )

 

Finnországban 4 reaktor működik, kettő Loviisában, kettő Olkiluotoban. Az előbbiek paksi típusúak, nyugati országban egyedül itt épültek szovjet reaktorok, azonban itt konténmenttel sikerült megépíteni őket. Olkiluotoban két svéd forralóvizes reaktor található. A finn parlament 1993-ban elutasította az ötödik reaktorról szóló terveket, 2002 őszén azonban már zöld utat adott Olkiluoto 3-nak. A tenderen a francia AREVA cég 1600 MW-os reaktora futott be győztesként, az építkezést 2005 augusztusában kezdték.

Az építtető TVO cég nem hagyományos energetikai vállalkozás: a cégnek mindössze 25%-át birtokolja energetikai cég (Fortum), 60%-a egy nem profitorientált konzorcium tulajdonában van; a konzorciumot energiaigényes iparágakat képviselő cégek alkotják. A szerződésben az AREVA az erőmű rögzített áron, „kulcsrakész” megépítését vállalta, teljes felelősséget viselve az erőműépületekért és berendezésekért, az építés menetrendjéért és a reaktor megbízható működéséért: 3 milliárd euróért, 48 hónap kivitelezési idővel. Ezen felül az AREVA fizeti az építkezés alatt a tőkeköltségeket, és a reaktor első két töltetét.

A finanszírozást az Európai Megújuló Energia Szövetség (EREF) és a Greenpeace megkérdőjelezte az Európai Bizottság előtt, arra hivatkozva, hogy az megsérti az állami támogatást tiltó Uniós szabályozást. A finanszírozásban részt vevő, Bayerische Landesbank (ami egy állami bank) által vezetett banki konzorcium 1,95 milliárd euró hitelt adott, mindössze 2,6% kamatra. Ami azért nagyon kevés! Ezen felül a francia COFACE exporthitel vállalat 610 millió eurónyi garanciát adott az AREVA-nak, és a Svéd Export Ügynökség (SEK) szállt be 110 millió euróval. A Bizottság végül csak a COFACE szerepét vizsgálta, majd 2007 szeptemberében úgy döntött, hogy a támogatás nem ütközik a fent említett szabályokba. A határozat kihirdetése után egy héttel Neelie Kroes, versenyjogi biztos egy konferencián nyíltan közölte, hogy atomenergia-párti.

A problémák az építkezéssel együtt kezdődtek. 2005 szeptemberében gondok adódtak a betonnal, ami 2006 februárjára máris féléves csúszást okozott. A finn nukleáris biztonsági hatóság, a STUK 2006 tavaszán vizsgálatot indított a problémák okait feltárandó. Rengeteg (mindmáig mintegy 1500) nukleáris biztonsági és minőségi problémát tártak fel. Ezek között szerepelt az AREVA, mint kivitelező tapasztalatlansága, illetve az alvállalkozók tapasztalata, hozzáértése is számos esetben megkérdőjelezhető volt. Pl. egy indiai alvállalkozó nem számolt a tél nevű skandináv jelenséggel, így a generátorépület alapját újra kellett betonozni. A csúszások, pedig egyre csak halmozódtak: 2006 áprilisában már 9 havi, júliusban egy éves, decemberben másfél éves késésről volt szó. 2007 decemberében a reaktor befejezését 2011 nyarára ígérték, 2009 helyett. A késedelemmel együtt emelkedtek a költségek is: először 300, majd 700 millió eurós költségnövekedést kellett elkönyvelni. Némi huzavona (ki miért felelős, kinek mit kell fizetnie) után az AREVA belátta, hogy mivel a TVO nem hajlandó többet fizetni, mint amennyi a szerződésben szerepel, neki kell lenyelnie a veszteséget. Ami a késedelemmel tovább növekedett: 2007. augusztusára 1,5 milliárd euróra tették a francia állam tulajdonában álló AREVA által fizetendő extraköltséget. És egyáltalán nem biztos, hogy az úttörőprojekt vesztesége megtérül a későbbi eladásokon: az építkezés problémáit látva komoly esély van rá, hogy a potenciális (indiai, kínai) megrendelők más gyártó után néznek.

Az amerikai MidAmerican Nuclear Energy nevű atomerőmű-vállalat úgy döntött, hogy nem épít új atomerőművet, mert az nem gazdaságos.

A cég elnöke szerint  "Új atomerőművek építése, azok jelenlegi gazdasági körülményei miatt, nem szolgálná ügyfeleink érdekeit." "Az ügyfeleink elfogadható árú energiát várnak, és alapos mérlegelést követően arra a következtetésre jutottunk, hogy jelen pillanatban a projekt nem lenne gazdaságos".

További részletek a REUTERS, illetve a Platts tudósításaiban.

Január 18-án Putyin ellátogatott Bulgáriába és kijelentette, Oroszország 3,8 milliárd euróval támogatja a belenei reaktorok megépítését, amit az állami költségvetésből tettek félre. Jelenleg 7 milliárd euróra becsülik az építkezés költségeit. Vicces dolog ez. Németországban és Ausztriában civil szervezetek tömegeket mozgatnak meg, tiltakoznak, hogy német és osztrák bankok ne keverdjenek atomügyletekbe Kelet-Közép-Európában, sem.

De jönnek keletről a "meglepetések". Az orosz Ecodefense aktivistája elmondta, "precedens nélküli, hogy az orosz állami költségvetésből Bulgáriában építenek atomerőművet"." A pénz azonban valószínűleg sosem hagyja majd el Oroszországot, csak átutalják egy orosz nukleáris cégnek, az Atomstroyexportnak, aki az eddigi megállapodások alapján építi majd a két 1000 MW-os reaktort. Az egész akció azt mutatja, hogy Belene kulcsfontosságú szerepet játszik az orosz energia és nukleáris ipar kelet-európai terjeszkedésében.

A belenei reaktorokat 1985-ben kezdték el építeni, 1992-ben leállították, környezetvédelmi, biztonsági és gazdasági okokra hivatkozva. A terület földrengés veszélyes zónában fekszik. 2002-ben a bolgár kormány felélesztette az atomerőmű építésének ötletét és 2006-ban meg is állapodtak az Atomstroyexporttal, mint kivitelezővel.

Az Európai Parlament zöld frakciójának megbízásából készült elemzés a világ nukleáris iparának helyzetét mutatja be 2007-ben, ellentmondva a "nukleáris reneszánszról" harsogó iparág elemzéseinek. Íme a jelentés rövid összefoglalója magyar nyelven:

"2007. november 1-én 439 reaktor működött a világon; öttel kevesebb, mint öt évvel ezelőtt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 32 építés alatt álló reaktort tart számon, hússzal kevesebbet, mint a kilencvenes évek végén. 1989-ben összesen 177 reaktor működött a mai 27 Európai Unió tagállam területén, ez a szám 146-ra csökkent 2007 végére.

1992-ben adta ki első helyzetjelentését a világ nukleáris iparáról a washingtoni Worldwatch Institute, a WISE-Paris és a Greenpeace International. A 2004-ben az először frissített jelentés eredményei beigazolták az 1992-es elemzés előrejelzéseit. 2000-ben a 436 reaktor beépített összkapacitása kevesebb volt, mint 352.000 megawatt – összehasonlításképpen, a NAÜ 1970-ben 4.450.000 megawatt kapacitást jósolt az ezredfordulóra. Az idén a világ 439 reaktora összesen 371.000 megawatt teljesítményű. Az elektromos áram 16%-át, a primerenergia-termelés 6%-át és a teljes energiafelhasználás 2-3%-át adja a nukleáris energia a világon – kevesebbet, mint csak a vízenergia. A harmincegy atomreaktorral rendelkező ország közül 2003 óta húsznál csökkent a nukleáris energia részesedése az áramtermelésben.
 
A működő reaktorok átlagéletkora 23 év. Egyes nukleáris létesítmények 40 éves vagy még hosszabb reaktor-üzemidővel számolnak. Figyelembe véve azonban, hogy az eddig bezárt 117 reaktor átlagéletkora is csak 22 év volt, a működési idő megduplázódása meglehetősen optimistának tűnik. Mindazonáltal, minden ma működő és építés alatt álló reaktorra negyven éves átlagos élettartamot feltételezve kiszámoltuk, hogy hányat kell majd leállítani évről évre. Ebből kiderül az is, hogy a következő évtizedekben hány új reaktort kellene a hálózatra kötni ahhoz, hogy jelenlegi számukat fenntartsuk.
A jelenleg építés alatt álló blokkok mellett további 69 reaktort (42.000 MW) kellene tervezni, építeni és 2015-ig hálózatra kapcsolni, vagyis addig minden másfél hónapban egyet, valamint további 192 reaktort az utána következő évtizedben – 18 naponta egyet – ahhoz, hogy a mai szintet fenntartsuk.
Még ha Finnország és Franciaország meg is épít egy-egy EPR-t, Kína húsz blokkot, Japán, Korea és Kelet-Európa egyet-egyet, a jelenlegi tendencia tovább fog folytatódni: csökkenni fog a nukleáris energia szerepe a következő húsz-harminc évben. A rendkívül hosszú átfutási idő miatt (10 év vagy még annál is több), valójában lehetetlen akár csak fenntartani is, nemhogy növelni a működő reaktorok számát a következő húsz évben, hacsak nem emelik jelentősen negyven év fölé a reaktorok élettartalmát. Azonban ennek a feltevésnek jelenleg semmi alapja nincs.
A szakképzett munkaerő hiánya, a gyártókapacitások szűk keresztmetszete (a Japán Acél Művek az egyetlen a világon, amely a reaktortartályok gyártásához szükséges műveleteket el tudja végezni), a nemzetközi pénzintézetek bizalmatlansága, az erős verseny a földgáz és megújuló energiák oldaláról, mind a reaktorok öregedésével küszködő iparág helyzetét súlyosbítják.
A nukleáris ipar zászlóshajójaként emlegetett finnországi Olkiluoto 3-as reaktor építése - amely a világ legnagyobb reaktorépítő cége, az AREVA kivitelezésében épül - jelenleg két év csúszásnál és másfél milliárd euró (50%-os!) többletköltségnél tart, alig két évvel az építkezés kezdete után.

2005-ben a Nuclear Engeneering International című lap az alábbi, saját főcíme alatt adta ki a 2004-es helyzetjelentésünket: „A kifelé vezető úton – A nukleáris reneszánszról szóló jelentésekkel éles ellentétben az atomkor inkább a szürkületbe vész, mint a hajnalát éli.”

Ehhez 2007 végén nekünk sincs hozzáfűznivalónk."

Bár előre megírt beszéde nem tért ki az atomenergia jövőjére, a finn miniszterelnök (Matti Vanhanen) mégis beleszőtte a Washingtonban előadott 'speech'-ébe. Sok szakértő állítja, hogy a CO₂-kibocsátás csökkentését jobban az atomerőművekre kellene bízni, a miniszterelnök kijelentette, hogy több atomerőmű megépítésével nem lehet az üvegházgáz-kibocsátást csökkenteni, és pusztán a gépkocsik energiafelhasználásnak csökkentésével többet lehetne tenni a klímaváltozás ellen. Nem hiszi, hogy a (több) atomerőmű lenne az egyetlen válasz a klímaváltozásra.
A Bush adminisztráció nyomul, hogy új atomerőműveket építsenek. Az USA 104 működő atomreaktora a villamosenergia 19%-t termeli, és 700 millió tonna szén-dioxid kibocsátást "előz meg" évente - írta a Reuters.

A német ökosex formáció Karácsony atomenergia nélkül (Weihnachten ohne atom) videoklippje mosolyt csal mindenki arcára. Mi is lehet szebb, mint a karácsony atomenergia nélkül?

Összehasonlították, mi történik, ha szénerőműből, atomerőműből vagy megújuló energiából származó áramot használunk fogmosáshoz.

Az atomerőművekről, mint a klímaváltozás elleni harc eszközeiről a brit kormányzat által folytatott tavalyi vita és végkimenetele hibás és félrevezető volt - állítják brit tudósok. Egy még tavaly februárban elhatározott jogi lépés kényszerítette ki, és alapvető hibája, hogy "elvben" kért támogatást a lakosságtól a régiek helyett új erőművek építéséhez, nem került sor érdemi konzultációra, gyakorlati megoldás kialakítására.
Már a környezetvédők is figyelmeztettek a vita során, hogy a vitát láthatóan pozitív eredmény elérésére "hegyezték ki", így ki is vonták magukat ősszel a konzultációkból. A Greenpeace jogi úton eljárást is kezdeményezett és most is tudatta, hogy nem hátrál meg attól, hogy ebben eredményre jusson.
A tudósok, különböző egyetemek szaktekintélyei szerint egyszerűen nem született a konzultációban megnyugtató eredmény, a majdani új erőművek nukleáris hulladékának ügye rendezetlen maradt, a brit kormány a megoldást a régi katonai nukleáris létesítmények hulladékára dolgozta ki.
A tudósok azt is kifogásolják, hogy a kormány nem tárja fel a valós költségeket sem az új nukleáris erőművekkel, sem az alternatív energiaforrások alkalmazásával kapcsolatban. (Reuters - London)