SZÓFIA, február 20. (Reuters) – Bár a kelet-európai országok igyekeznek meglovagolni a nukleáris reneszánszt, elemzők szerint az atomerőművekkel szemben felmerülő akadályok miatt az építkezések késhetnek, sőt némelyekről akár le is kell majd mondani.
Szlovákia, Románia és Magyarország új reaktorok építését, illetve a működők élettartamának hosszabbítását tervezik, ami mögött a megnövekedett hazai energiaigények és az EU széndioxid-kibocsátást csökkentő célkitűzései állnak.
Más országok, mint például Bulgária, a nukleáris energiában lehetőséget látnak, hogy újra jelentős áramexportőrökké válhassanak, hisz az EU-csatlakozás feltétele kommunista időkben (80-as években) épült reaktorok leállítása volt. Litvánia viszont abban reménykedik, hogy a Lengyelországgal, Lettországgal és Észtországgal közösen tervezett erőmű enyhíti majd az Oroszországtól való energiafüggőséget.
A nyugati országokkal ellentétben Kelet-Európában a nukleáris energia nem vált ki heves társadalmi ellenállást. Az építkezések mégis ugyanazokkal a nehézségekkel szembesülnek, amelyek világszerte jellemzik az iparágat, amihez hozzáadódik a politikai folyamatok bizonytalansága.
„Arra számítunk, hogy épülnek atomreaktorok, de nem olyan ütemben, ahogy azt előrejelezték” – nyilatkozta Frank Barnaby, az Oxford Research Group tanácsadója.
A magas tőkeigény, a nehézségek, hogy a bankokat meggyőzzék, hitelezzék meg a létesítéshez szükséges pénzt, és a jövőbeli politikai támogatottság bizonytalansága csak néhány a nukleáris beruházások előtt álló akadályok közül.
A világban kevés olyan mérnöki vállalkozás van, amelyek képesek lennének felépíteni a tervezett erőműveket. Kapacitásukat teljesen leköti a világszerte több mint 30 épülő és 90 tervezett reaktor. „Németországban több esetben is visszaléptek széntüzelésű erőművektől, mert tudták, hogy tervező vállalataik képtelenek lépést tartani. Ugyanez lesz majd az atomerőművekkel” – mondta Stephan Wertschulte, az Accenture tanácsadó vállalat üzletvezető társa.
A keleti-európai beruházásokhoz többnyire magán befektetőket várnak, különösképpen a nagy nyugati szolgáltatókat, hogy a költségeket és a felelősséget együttesen viseljék. Az anyagiak megteremtése azonban nem egyszerű.
Szófiai források úgy, hogy Bulgária nem szerzett nagy figyelmet a pályázatával, amellyel 2000 megawatt teljesítményű belenei erőmű finanszírozását biztosító, kibocsátást irányító bankot próbálták megtalálni. A beruházás a kormány szerint 4 milliárd euróba fog kerülni, de egyes tisztviselők szerint meg fogja haladni a 6 milliárdot. „A bankok tétováznak. Olyan partnereket akarnak látni, akik biztonságosan tudják üzemeltetni a reaktorokat magas teljesítményszinten is, és ezzel biztosítják, hogy a hatalmas költségek megtérülnek” – mondta egy Belenet ismerő forrásunk. „Ha egy olyan országban, mint Finnország, nehézségekbe ütközik egy új erőmű elindítása, mit mondhatnánk Bulgáriáról?” – tette hozzá.
Finnország ötödik atomerőművében sokan Európa nukleáris jövőjét látják. A tervekhez képest két év késésben van, és 50 százalékkal meghaladta az eredeti költségeket.
Szófia 200* közepéig meghosszabbította a stratégiai befektető kiválasztásának határidejét az erőmű 49 százalékára, mivel politikai csatározások alakultak ki arről, hogy miként kellene működtetni Belene-t. Ehhez járulnak a finanszírozási nehézségek, amelyek a kezdési időpontot jóval a tervezett 2013-as év utánra tolhatják.
Litvánia tervei is késedelmet szenvedhetnek a Lengyelországgal fennálló áramvásárlási viták miatt. Litvánia egy új, 9 milliárd dolláros, 3200 MW-os erőművet kíván építtetni, hogy kiváltsa a jövő évben bezárandó erőművét.
Amikor Bulgária 2005-ben először döntött Belene felépítéséről, a költségeket 2,5 milliárd euróra becsülték. A Wood Mackenzie tanácsadói szerint egy új 1000 MW-os reaktor tőkeköltsége 2,5-3,5 milliárd dollárra (1,7-2,4 milliárd euró) emelkedett. Az elemzők szerint az emelkedő építési költségek, az uránium és az acél növekvő ára mind megemelik a számlákat.
„Nézetünk szerint erre a számadatra továbbra is csak felfelé változhat” – mondta Stan Reid, a Wood Mackenzie Európai Gáz és Áram Szolgáltatások termékigazgatója. Elemzők szerint a széndioxid-kibocsátás ár, a politikai támogatottság jövőbeli bizonytalansága, valamint a tervezési engedélyeztetés problémái nehezítik meg, hogy a nukleáris projekteket el lehessen adni a beruházóknak.
A feltörekvő európai piacokon még mindig sok politikai és gazdasági változás történik, és ez is növeli a bizonytalanságot, mondták.
„Ami számít… az a szabályozás és politika stabilitása, ez garantálja, hogy (a befektetők) nem szembesülnek kockázattal az építkezés és az üzemeltetés nagyon hosszú időszaka alatt” – mondta Luis Echavarri, az OECD Nukleáris Energia Ügynökségének főigazgatója. A magas szén-dioxid árak versenyképessé teszik az atomerőműveket a szén-dioxiddal szennyező, szénnel és gázzal üzemeltetett erőművekkel szemben, mivel az atomenergiának szinte nincs CO2 kibocsátása.
A világ nukleáris ellenőre, az IAEA előrejelzései szerint Kelet-Európában – Oroszországot és a volt szovjet köztársaságokat is beleértve – az atomenergia részaránya 2020-ra elérheti a 21 százalékot, 2030-ra pedig a 23 százalékot a 2006-os 17,8 százalékkal szemben (A projektekkel kapcsolatos tények táblázatához klikkeljen kétszer ide: [ID:nL20723237]
(Szerkesztette Daniel Fineren és James Jukwey)
