Az atomerőművet egy szeizmikusan aktív területre építették volna, ahol 1977-ben, mindössze 14 kilométerre az erőmű tervezett helyétől 120 ember vesztette életét egy földrengésben.

Jan Haverkamp, a Greenpeace atomenergetikai szaktanácsadója elmondta: „A Belene-projekt Oroszország trójai falova volt, amelyet az Európai Unió atomenergia-piacára akart betolni. A biztonsági kérdésekről, a magas költségekről és Bulgária növekvő orosz energiafüggőségéről szóló érveket mostanáig nem vették Bulgáriában kellőképpen komolyan, végül a bolgár kormány belátta, hogy ezeket a tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A mai nap ünnep mindannyiunk számára, akik életben tartottuk az ellenállást 25 éven át: az atomerőmű építésének első ötletétől egészen a terv mai, végleges feladásáig.”

A projektet 1992-ben állították le először, a kommunizmus bukását követő gazdasági válság és a helyi környezetvédők harcos ellenállása miatt. 2002-ben, a Belene atomerőmű megépítéséről szóló tervek újjáélesztésekor a Greenpeace is beállt a helyi ellenállók közé. Egy helyi biogazdálkodó és Greenpeace-aktivista, Albena Szimeonova még halálos fenyegetéseket is kapott, miután 2004-ben a Greenpeace csatlakozott a hiányos környezetvédelmi hatásvizsgálatot megtámadó bírósági eljáráshoz. A Greenpeace segített nyomást gyakorolni a 49%-os tulajdoni részt vállaló stratégiai befektetőre, az RWE-re, minek hatására az már 2009-ben kiszállt a projektből. Ugyanígy lépett vissza 2010-ben a BNP Paribas pénzügyi tanácsadó vállalat is.