Az atomerőművek reneszánsza csak egy mese, mondta Lutz Mez, német környezetvédelmi szakértő a ZEIT onlinenak. Az atomenergia drága, környezetszennyező és nehézkes.
ZEIT online: Finnország, Franciaország és az USA után Nagy-Britannia is új atomerőművet tervez. Elszalasztja Németország az új „atomboomot”?
Lutz Mez: Nincs „boom”. Az atomenergia visszatérését 25 éve folyamatosan bejelentik. Már 1981-ben, Ronald Regen nukleáris reneszánszról dédelgetett álmait sem lehetett megvalósítani. Az USA-ban 23 év építési idő után 1996-ban kapcsolták hálózatra az eddigi legdrágább atomreaktort (Watts Bar-1). Mostanában pedig a Watts Bar-2 reaktorról jelentették ki, hogy újból építés alatt áll, amit egyébként 1972 decemberében kezdtek el építeni. Ez az egyetlen amerikai reaktorépítés jelenleg.
ZEIT online: De Finnország és Franciaország új atomreaktorok építését tervezi. Ez nem hangzik az atomkorszak végének.
Mez: Az egy dolog, hogy a politikusok mit mondanak, akiknek nem kell a reaktorokat építeniük és finanszírozniuk. És egy másik dolog, amit az üzemeltetők mondanak. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) adatbázisa szerint világszerte 34 atomreaktor áll építés alatt. Ebből tizenegyet már több mint 18 éve építenek. Az Atucha-2 argentin reaktort 1981 óta építik, hétből négy orosz reaktort a 80-as években kezdtek el építeni, és még mindig nem fejezték be. Az iráni Busheer atomreaktort 1975-ben kezdték el. Aki áttörő változásokról beszél, az nyilvánvalóan nem ismeri a jelenlegi építkezéseket: ami egy sor épületroncsot jelent.
ZEIT online: Tehát, akik a "boom"-ra esküsznek, nem tudják, miről beszélnek?
Mez: A számok magukért beszélnek: 1989 és 2007 között az atomreaktorok száma nem évenként egyesével csökkent, hanem 423-ról 439-re. 2002-ben 444 reaktor volt, sőt azóta még öttel kevesebb.
ZEIT online: De nem fognak hamarosan atomreaktorokat befejezni?
Mez: A NAÜ két épülő reaktort említ Európában. A finn Olkiluoto-3-t, mint modell projektet tartják számon. 2005 augusztusában kezdték el építeni, és 2009-re tervezték, hogy hálózatra kapcsolják. Eddig annyi elakadás volt, hogy legkorábban 2012-ben lehet üzembe helyezni. 2007 decembererében hivatalosan is megkezdték flamanville-i reaktor építését, amit szintén 2012-ban terveznek hálózatra kötni. A technológia korlátai abból is látszódnak, hogy a francia atomenergia is csak 18%-ban fedezi az ország teljes végső energiafelhasználását.
ZEIT online: A kínai és indiai fejlemények nem számítanak?
Mez: Na igen, itt sok mindent eldöntöttek, de eddig még kevés dolog valósult meg. Indiában például 17 kiskapacitású reaktor működik, ami az ország villamosenergia-szükségletének 2,6%-t fedezi. A 11 kínai reaktor az ország villamos energia termelésének 1,9%-át adja, és további öt reaktor áll építés alatt. Nem szabad elfelejteni, az atomenergia a legdrágább energiaforrás, ami létezik. Nem nagyon van olyan bank a világon, aki ilyen projekteket finanszírozna.
