A nemzetközi plakátkampány jó érveket sorakoztat fel az atomenergia veszélyeiről, feleslegességéről, és megújuló energiákkal történő kiválthatóságáról.
Letölthető PDF formátumú anyag:
http://www.facts-on-nuclear-energy.info/1_dead_end.php?size=b&l=hu&f=
Több civil szervezet aktivistái idén is megemlékeztek a hiroshimai atomtámadás áldozatairól, egy „die in” performanszt tartva az Amerikai Nagykövetség épülete előtt. A résztvevők 17 órakor hirtelen lerogytak a földre, mintha meghaltak volna. A csoportos „álhalál” körülbelül öt percig tartott.
Az 1945-ben Hiroshimára ledobott atombomba robbanásában 140 ezren haltak meg. Japán tavaly az ENSZ-ben kezdeményezte a nukleáris fegyverek felszámolását. Az indítványt 170 nemzet támogatta, azonban az USA elutasította. Hiroshima polgármestere, Akiba Tadatosi, mai beszédében reményét fejezte ki, hogy a leendő amerikai elnök megváltoztatja álláspontját ez ügyben.
Az aktivisták azért tartottak demonstrációt, mert ellenzik atomenergia felhasználását békés, és hadi célokra egyaránt. Teljes nukleáris leszerelést szeretnének elérni nemzetközi szinten. Augusztus 6-a egyben a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja.
(Fotó: Dorkó Dani)
Az Egyesült Államok volt az augusztus 1-jén Magyarországon át szállított radioaktív anyag célállomása – adta ki ma közleményében az MTI.
A fűtőelemeket két romániai kutatóreaktorból vitték Budapesten keresztül Szlovéniába, majd onnan hajón Amerikába. Az Országos Atomenergia Hivatal Általános Nukleáris Igazgatóságának vezetője, Koblinger László elmondta, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) egyik programjának részeként szállították a kiégett fűtőelemeket ezen az útvonalon. Az útlezárásokat és a rendőri kíséretet azzal indokolta, hogy a dúsított uránt nemcsak békés célokra lehet felhasználni, és ez vágyat ébreszthet különböző terrorista szervezetekben.
A NAÜ programja az Egyesült Államok és Oroszország megállapodása alapján zajlik, ennek során a világ több tucat kutatóreaktorában átállnak a kis dúsítású fűtőelemek használatára, a nagy dúsítású fűtőelemeket pedig visszaviszik a gyártó országba.
Kérdéseink: ezek szerint mégiscsak létezik – az atomerőművek építtetői által lebagatellizált – proliferációs veszély? Miért vártak hat napot a közlemény kiadásával?
A Temelíni Atomerőmű kibővítését tervezi a Cseh Energetikai Művek (CEZ), amely a két cseh atomerőmű (a régebbi Dukovany és az újabb Temelín) százszázalékos tulajdonosa. Temelínben jelenleg két 1000 megawattos energiablokk működik. A harmadik blokk építése az elképzelések szerint 2013-ban kezdődhetne és 2020-ban állhatna üzembe. Ezt követően a negyedik energiablokk felépítése is szerepel terveikben.
A projekt várható költségeit a CEZ nem hozta nyilvánosságra. Az új energiablokkok felépítését a CEZ saját forrásaiból és banki kölcsönök felvételével finanszírozná. Szakértői becslések szerint a két új energiablokk felépítése mintegy 130 milliárd koronába kerülne, ami 30 milliárd koronával magasabb összeg, mint az első két blokk költségei.
Ladislav Kríz, szóvivő Prágában elmondta, hogy a CEZ projektje jelenleg négy változattal számol. A leggyengébb 1000 megawattos energiablokkokkal, míg a legerősebb változat 1700 megawattos energiablokkokkal működne.
Csehországban energiatémában sajátos helyzet alakult ki, ugyanis a koalíciós zöldek nyomására a kormányprogram az atomenergia fejlesztését nem tartalmazza. A legerősebb kormánypárt, a Polgári Demokratikus Párt Mirek Topolánek kormányfővel az élén azonban nem titkolja, hogy híve az atomenergia fejlesztésének. Az erőművek bővítését az ellenzéki szociáldemokraták és a kommunisták is támogatják.
Július 30-án, szerdán hajnali 2 órakor tűzet észleltek a finnországi reaktor épületében. A tűz átterjedt két szintre, de a tűzoltóságnak hajnali 6 órára sikerült eloltani a tűzet. A tisztítási munkák folyamatosan zajlanak. Személyi sérülés nem történt.
A francia Areva és a németországi Siemens az építői Finnország ötödik atomreaktorának, ami több nehézséggel nézett már szembe, folyamatosan késik, egyre több pénzbe kerül, és biztonsági aggályok is leselkednek rá.
Talán unokáink már nem az „égett, mint a Reichstag” kifejezést fogják használni, hanem „égett, mint Olkiluoto”?
Sokasodnak a perek az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ellen a 2003-as súlyos paksi üzemzavarral kapcsolatos eltitkolt adatok miatt. A közérdekű adatokat rendre "üzleti titokra" és "szellemi tulajdonra" hivatkozva próbálja az OAH titkolni.
Az OAH megtagadta a paksi 2. blokk 2003-as üzemzavarából származó hulladékok kezelésére vonatkozó paksi stratégia közreadását, holott a stratégia kidolgozását 2005-ben maga az OAH írta elő a Paksi Atomerőműnek az RE-4056 sz. határozatában.
A nukleáris biztonsággal kapcsolatos döntések az adatvédelmi és a környezetvédelmi törvény, illetve az Aarhusi nemzetközi egyezmény szerint is olyan környezeti információknak minősülnek, melyeket a közvéleménynek joga van megismerni. Az ilyen jellegű adatok megismerést még az üzleti titokra vonatkozó szabályok sem gátolhatják.
Az Energia Klub kezdeményezésére jelenleg két per is zajlik 2004 szeptembere, illetve 2005 márciusa óta. Ezek ugyancsak az atomerőmű 2003-as üzemzavarára vonatkozó szakértői anyagokkal kapcsolatban indultak, melyekben szintén az OAH az alperes. Jelenleg mindkét per arra vár, hogy a Fővárosi Bíróság harmadszorra is megkezdje az ügyek tárgyalását, miután a fellebbviteli testület, a Fővárosi Ítélőtábla kétszer új elsőfokú eljárás lefolytatását rendelte el. Az Ítélőtábla korábban úgy ítélte meg, hogy a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, ezt követően az ügyekben a Fővárosi Ítélőtábla az adatok részleges kiadhatóságáról döntött.
Könnyebb sérüléseket szerzett az a száz munkás, akik a szerdán kiszabadult radioaktív por közelében tartózkodott.
Újabb incidens történt szerdán a dél-franciaországi Tricastin atomerőműben, Bollene közelében. Karbantartási munkák közben száz alkalmazott könnyebb sugárszennyezést szenvedett, közölte az erőmű vezetősége. Bő két héttel korábban az atomerőmű területén harminc köbméter, literenként tizenkét gramm radioaktív urániumot tartalmazó folyékony hulladék ömlött a talajra és került onnan két környékbeli folyóba, a Gaffierre-ben és az Auzonba, valamint egy kisebb csatornába.
A szerdai baleset egy karbantartás miatt leállított reaktort körülvevő épületben történt a reggeli órákban. A karbantartási munkálatok során szerdán kinyitottak egy csövet az épületben, és radioaktív por szabadult ki belőle, mondta Alain Peckre, az atomerőmű igazgatója, aki szerint az incidens nem jelent veszélyt a környezetre. A száz alkalmazott az éves határértéknél negyvenszer kisebb radioaktív elemtől szennyeződött meg - közölte Stéphanie Biabaut, az erőmű kommunikációs felelőse.
Az incidenst a francia nukleáris hatóságok szerdán a nemzetközi INES hétfokozatú skálán 0 fokozatúnak minősítették. Rövid idő alatt ez a második baleset a Tricastin atomerőműben, és a harmadik a szintén nukleáris fűtőanyagot gyártó FCBC üzemben, a dél-franciaországi Romans-sur-Isere-ben történt, ahol radioaktív urániumot tartalmazó folyékony hulladék szivárgott ki egy meghibásodott föld alatti vezetékből július 8-án.
Radioaktív uránt tartalmazó folyékony hulladék szivárgott ki egy meghibásodott föld alatti vezetékből a nukleáris fűtőanyagot gyártó FCBC üzemben, a dél-franciaországi Romans-sur-Isere-ben - közölte pénteken a francia nukleáris hatóság (ASN). Az újabb baleset alig tíz nappal azután történt, hogy a dél-franciaországi Bollene-ben, a Tricastin Atomerőmű területén található egyik nukleáris hulladék-feldolgozó telepen egy tartály tisztítása alatt megközelítőleg 75 kilogramm radioaktív uránt tartalmazó folyékony hulladék ömlött ki, és került a környékbeli folyókba.
A július 8-án történt balesetet az ASN a nemzetközi INES hét fokozatú skálán a legalacsonyabb, 1. fokozatúnak nyilvánította, s jelezte, hogy az nem jelentett közvetlen egészségügyi veszélyt a lakosságra. A hatóság szerint az újabb baleset nem hozható összefüggésbe az előzővel, mert a másodiknak semmilyen környezeti hatása nincsen.
A hatóságot csütörtök délután értesítette az FCBC arról, hogy a csőrendszeren végzett munkálatok során meghibásodást észleltek. Az ASN három ellenőre éjjel 1 és 5 óra között megvizsgálta az eset körülményeit és azt, hogy milyen óvintézkedések szükségesek. "Az első vizsgálatok azt mutatják, hogy a környezetre semmilyen hatással nem jár a feltehetően több évvel ezelőtt történt meghibásodás, a kiszivárgott uránmennyiség nagyon gyenge, alig néhány száz gramm körüli" - közölte Evangelia Petit, a nukleáris hatóság szóvivője.
Véleménye szerint a föld alatti cső körül a föld nagyon vastag,és a közelben semmilyen természetes víz nincsen, amelybe nukleáris hulladék kerülhetett volna a szivárgás miatt. Az ellenőrök a meghibásodott cső teljes vizsgálatát elrendelték a felgyülemlett urán pontos mennyiségének megállapítására. (MTI - Párizs )
Mondjuk, a magam részéről imádom az ilyeneket: "radioaktív urán". Kérem szépen, van nem radioaktív is?
Száz éven belül biztosan nem szűnik meg a nukleáris szennyeződés az északnyugat-angliai Sellafieldnél, a legnagyobb brit atomipari létesítmény környékén - állapította meg a brit törvényhozás alsóházának államháztartási bizottsága.
A hatalmas tengerparti telephelyen épült a Calder Hall, a második kommerciális atomerőmű a világon, amelyet 47 évi üzemelés után 2003-ban leállítottak, egy kiégett fűtőelemeket feldolgozó üzem azonban jelenleg is működik. 2020-ig ezt is bezárják, a létesítmény lebontása és a környezeti helyreállítási munkálatok azonban még évtizedekig eltarthatnak, a nukleáris szennyeződés pedig a jelentés szerint 2120-ig megmarad a környéken. Az alsóházi bizottság a felszámolás és a kármentesítés költségeit 73 milliárd fontra (21 ezer milliárd forint) becsüli - számolt be a BBC.
Sellafield régóta hírhedt a nukleárishulladék-feldolgozóban időről időre bekövetkező incidensekről. Az üzemben történt például ötven éve az addigi legsúlyosabb nyugat-európai nukleáris baleset: 1957. október 7-én tűz ütött ki az egyik plutóniumtermelő reaktorban, radioaktív anyagok jutottak a levegőbe és elszennyeződött 500 négyzetkilométernyi területet. Évekkel később egy hivatalos jelentés megállapította, hogy legalább húszan a baleset által előidézett rákos megbetegedésekben haltak meg.
Legutóbb 2005-ben történt nagyobb baleset, akkor legalább 80 ezer liter sugárzó sav folyt ki egy sérült vezetékből, és a szivárgást hónapokig észre sem vették. Az üzem ráadásul szakértők szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent a több mint 100 tonna felhalmozott plutónium miatt, amely 17 ezer olyan atombomba elkészítéséhez elegendő, amilyen 1945-ben romba döntötte Nagaszakit. (MTI - London )
Uránt tartalmazó nukleáris hulladék ömlött ki véletlenül (mint a homokozóban szokás) Franciaország egyik legnagyobb atomerőművében kedden, miközben egy tartályt tisztítottak.A Bollene-i atomlétesítményben 30 köbméter hulladék szivárgott ki: a folyadék literenkét 12 gramm uránt tartalmazott.
A kommunikációs igazgató szerint ez az első alkalom, hogy egy ilyen esemény történt az atomerőműben. (Mélységesen megnyugtató, hogy nem naponta fröcskölik szét az anyagot...) A tartályt, amelyben a szivárgás történt, kitisztították, a biztonsági intézkedéseknek eleget tettek. A hatóságok szerint nincs ok a pánikra - közölték a Franciaország déli részén lévő Tricastin Atomerőmű illetékesei. A bollene-i atomerőmű 1975 óta működik. (Ez vajon, mire biztosíték?)
Ja, és mint külföldi források alapján megtudtuk a lé kifolyt a folyóba.
Európa újabb "leget" gyűjthet be magának: itt található a legradiokatívabb tenger a világon. Egy jelenleg folyó finn tábor résztvevői hívták fel a napokban figyelmet erre, akik újabb Olkiluoto-i reaktorok megépítését szeretnék megakadályozni Finnországban. Az emberi eredetű radionuklidok mennyisége magasabb a Balti-tengerben, mint bármelyik más nagyobb víztestben a világon, áll a Helsinki Bizottság jelentésében. A 90-es évek elején végzett svéd kutatások szerint a balti-tengeri halakban magasabb cézium-137 koncentrációt mértek, mint más tengerekből kifogott halakban.
Az Oxfordi Egyetem legújabb kutatása szerint a part menti erőművek kb. fele annyi halat ölnek meg, mint amennyit, amúgy kihalásznak. Légifelvételeken egyértelműen látható, hogy az atomerőművekből távozó hűtővíz, mekkora területeken melegíti fel a tengervizet. A tengerek melegedése, mint ismert elősegíti a szerves anyag felhalmozódást.
Kijev, június 10. – Nyugat-Ukrajnában leállítottak egy atomreaktort, miután radioaktív vízszivárgást fedeztek fel, környezeti károsodás nem történt – mondta el egy ukrán tisztviselő.A neve elhallgatását kérő rovnói reaktor munkatársa elmondta, hogy 1,3 m3 hűtővíz szivárgott el csőtörés miatt. A szivárgást megállították egy zárt térben. Az ukrán állam tulajdonában levő Energoatom cég bejelentette, hogy a szivárgás „nem lépi túl a megengedett értéket” és „leállították a reaktort”. „A radioaktivitás növekedését sem a reaktorban, sem a környékén nem észlelték.” Ukrajna nagymértékben függ az atomenergiától, hiszen az elektromos áram felét atomreaktorok termelik az 1986-os csernobili baleset ellenére. (Merész….)
A Francia Nukleáris Biztonsági Hivatal (ASN) felfüggesztette a jelenleg egyetlen franciaországi atomerőmű-építkezés alapozási munkálatait. Az észak-franciaországi Flamanville harmadik, nyomottvizes (EPR) reaktorának építését tavaly decemberben kezdték, azóta egyelőre az alapokon dolgoztak. A vizsgálatok szerint azonban a betonja máris összerepedezetett, és a tengeri levegő magas páratartalmát sem bírja. Az acélburok hegesztéseinek mintegy negyede szintén nem felel meg a minőségi elvárásoknak.
Jobban járna a világ, ha a francia mérnökök inkább kölnit vagy bugyit terveznének.
A Guardianban megjelent cikk alapján ugye mindenkinek az iskolában tanított, és azóta is úton-útfélen, sokfelől hallott mantra jut az ember eszébe? Az atomenergia, mint környezetbarát, tiszta energiaforrás.
A dounreay-i telephely mellett akkor vajon miért robotoknak kell feltakarítania a szmötyit? Ami mellesleg már évtizedek óta ott van, mármint az a része, amit még nem mosott el a tenger.
(Érdekes módon, ott valamiért nem a bulvárrovatba kerül egy ilyen hír.)
A szlovák elektromos művek (Slovenska Elektrarne, SE) és bankok (ING, ERSTE, Société Générale, Intesa Sanpaolo) által alapított konzorcium kilépett a mohi atomerőmű építéséből. A bejelentést zöld szervezetek hosszú kampánya előzte meg, mely a mohi projekt biztonsági és pénzügyi kockázataira hívta fel a figyelmet.
"Végre felébredt a bankok felelősségérzete. A kijelentés fontos üzenetet tartalmaz: a nukleáris energia rizikós üzlet" - mondta Jan Haverkamp, a Greenpeace energia kampányosa.
A szlovák elektromos művek és a bankok megegyeztek, hogy nem fektetik nukleáris projektekbe a pénzt.
The banks(1) and SE have now agreed that no funding would go to nuclear
projects in Slovakia, with the effect that the Slovak state and Italian
utility company ENEL, SE's majority stakeholder (66%), will have to foot
the bill. The nine-bank consortium has pledged an 800 million investment
plan, which will no longer be used to expand the Mochovce plant, setting
back plans to add two reactors designed in the 1970s, several years before
the Chernobyl disaster.(2)
SE has tried to dispute the move, but a spokesperson from the consortium
has reiterated the announcement. "The bank consortium has clearly
understood that the Mochovce project is completely outdated. This is a
clear message for nuclear operators that the risks involved are taken
seriously by the financial world," said Haverkamp.
Greenpeace filed a complaint with the European Commission on 11 April
alleging a breach of competition rules by the Slovak state and market
distortion in favour of SE.(3)
Brussels
http://en.rian.ru/world/20080425/105918507.html
Mélységi tisztítás folyik a spanyolországi Asco-1 atomerőműnél, ahol kis mennyiségű radioaktív fémet fedeztek fel 2008. április elején. Az aktivitás kikerülésének a 2007. novemberi átrakást követően keletkezett repedés lehet az oka. Elkezdődött a pontos kiváltó ok meghatározása is.
A spanyol hatóságok kettes szintűnek sorolták be az eseményt a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (International Nuclear Event Scale - INES). A radioaktív szennyeződést a 995 megawatt teljesítményű nyomottvizes erőmű épületén kívül, Tarragona északkeleti kikötőjének közelében fedezték fel.
A spanyol nukleáris hatóság tájékoztatása szerint a repedés nagyobb volt, mint azt az erőművet üzemeltető Endesa először jelentette. A tájékoztatás szerint megkezdték a vizsgálatot, az Endesa pontatlan tájékoztatása "súlyosbító tényező".
Az Endesa néhány napja jelentette be, hogy leváltották az erőmű igazgatóját és a sugárvédelmi vezetőt.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek az eseményről kiadott jelentése szerint az ellenőrzött területen kívül végzett rendszeres sugárvédelmi mérések 2008. április 2-án szilárd radioaktív részecskéket mutattak ki az erőmű épületein kívül, de a telephelyen belül.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a kibocsátás az épület ventillációs rendszerén keresztül juthatott ki. 2007. november 26-án ez a rendszer kontaminálódott (elszennyeződött) a fűtőelem-szállító csatorna tisztítása közben, az átrakás miatti leállás végén.
Az utolsó dekontamináló folyadékot a fűtőelem tároló medencébe vezették, és az váratlanul a szellőzőrendszer felületére tapadt. Három nappal később az üzemzavari szellőzőrendszert leállították és elindították a normál szellőzést. Ekkor került ki a környezetbe a szennyeződés.
Körülbelül 5 MBq (megabecquerel) aktivitás rakódott le a szellőzőrendszer felületén. 4 MBq aktivitást összeszedtek az eseményt követő dekontaminálás során, 20 MBq dekontaminálása folyamatban van és 1 MBq maradt az üzemzavari szellőzőrendszer szűrőin.
Az üzemeltető előzetes becslései alapján 235 Bq juthatott ki az épületből. Az újabb becslésekben 85 MBq szerepel.
A 2007. november 26-i eseményről nem tájékoztatták a spanyol nukleáris hatóságot. A jelentés hozzáteszi: "Az eseményről nem tájékoztatták az üzemeltető személyzetet sem."
A sugárvédelmi mérések nem találtak radioaktív szennyeződést a telephely közterületein, de további méréseket is terveznek. A spanyol nukleáris hatóság előírta az érintett személyek sugár-egészségügyi vizsgálatát.
Forrás: NucNet
Hír kelte: 2008-04-18
Greenpeace hivatalosan is kifejezte tiltakozását az Európai Bizottságnál a szlovákiai mohi atomerőmű megépítése ellen. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet szerint a beruházáshoz a szlovák állam illegálisan nyújt támogatást. A Greenpeace érvelése szerint a szlovák kormány "a piaci viszonyokat torzító intézkedésekkel" próbál keresztülvinni "egy egyébként életképtelen, semmi jóval nem kecsegtető projektet".
Jan Haverkamp, a környezetvédő szervezet nukleáris szakértője szerint a Greenpeace birtokában lévő információk egyértelműen arra utalnak, hogy illegális praktikák alkalmazásáról van szó. "Ha ezeket a piszkos trükköket nem vesszük figyelembe, akkor kiderül, hogy az atomenergia drága, megbízhatatlan és nem felel meg az elvárásoknak" - fejtette ki Haverkamp. A Greenpeace szerint a Budapesttől 80 kilométerre lévő, korábban félig már felépült mohi atomerőmű mára elavult technológiát képvisel, befejezésre váró reaktora több mint húsz évvel ezelőtti előírásoknak felel csupán meg.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője nem kommentálta az ügyet, csupán annyit mondott, hogy a bizottság versenyhatóságként még nem kapott hivatalos megkeresést a mohi erőmű állami támogatásának kérdésében. A bezárásra ítélt Jaslovské Bohunice-i erőmű termelését pótlandó, Robert Fico kormánya úgy döntött, hogy befejezik a magyar határhoz közel lévő, a Léva (Levice) tőszomszédságában működő mohi (Mohovce) atomerőművet, azaz felépítik annak harmadik és negyedik blokkját, amelyek építését pénz híján 1992-ben leállították, de az állagmegóvási munkák még 2004 során is folytak. A harmadik és a negyedik blokkra az építkezés leállításáig minden járulékos költséggel - közte a hitelkamatokkal - együtt kis híján 20 milliárd koronát költött Szlovákia, a befejezésig az építkezés még 60 milliárdot emészt fel, jóllehet a munkálatok leállításakor a két befejezendő blokk épületei 70 százalékban már elkészültek, a technológiai berendezések 30 százaléka pedig már a helyén volt.
A harmadik és negyedik blokk építésének előkészületein máris 350 új alkalmazott dolgozik. A tényleges építkezést márciusban kezdték, az építkezésen mintegy 3500 ember dolgozik majd. A harmadik és a negyedik blokk felépítésének tervét még az Európai Bizottság is véleményezni fogja, de a végső döntés a Szlovák Atomenergetikai Felügyelet (ÚJD) hatáskörébe tartozik.
A mohi atomerőmű két új blokkja a tervek szerint 2012 őszén kezdi meg a próbaüzemelést, és utána fél éven belül csatlakoztatják a már működő első és második blokkhoz. A kivitelező a Szlovák Villamosművek (Slovenské Elektrarne), amelynek 66 százaléka az olasz Enel energiavállalaté, a maradék tulajdonrész a szlovák államé.
(AFP - Brüsszel )
Börtönnel és bírság fizetésével tervezik büntetni a francia antinukleáris mozgalom szóvivőjét, mert titkos dokumentumokat hozott napvilágra. A francia hivatalok szerint az EPR reaktorok ellenállnak egy estleges repülőgép becsapódásnak, a dokumentum szerint viszont nem.
Így járhat, aki keres és talál is.
01/04/2008 : (Germany) Bürger Initiative Lüchow-Dannenberg Press Release
Prison and fine threat for revealing nuclear danger in France
A leading French anti-nuclear activist has been threatened with years of imprisonment and an enormous fine for publishing a secret report that shows a new type of reactor would not withstand an airliner crashing into it. Stephane Lhomme, the spokesman of "Reseau Sortir du Nucleaire", an alliance of 815 anti-nuclear organisations, was last week (March 25th 2008) held 10 hours in arrest (garde-à-vue) by the DST secret service before being released at 11 p.m.. “But it is probable that they will attack again with a trial with the possible result of a long time in jail and a heavy fine,” his organisation says. Five years and 75,000 euros are being mentioned. “For now, it seems they still actively search for the person in EDF who forwarded the secret defence document.” (EDF is the state-owned electricity corporation, Électricité de France.) Contradicting the statements of French authorities, the secret report about the new type of European Pressurized Reactor (EPR), says it wouldn’t withstand a plane crash. The group resisting nuclear dumping in Gorleben, north Germany, has declared itself in solidarity with Reseau Sortir du Nucléaire and promised to publish the secret report in Germany. "Keeping secret highly politically charged public safety concerns demonstrates in a most shameful manner the fine line between using atomic power and the democratic rights of responsible citizens,” writes the Gorleben group, which is a member of the French alliance. "Instead of criminalising our friend and comrade-in-arms, Stephane Lhomme, a publicly visible debate about the risk factors in atomic energy use should be conducted. “Our members call on the French government to see to it that the actions against Lhomme are stopped.” The German transnational Siemens mega-company has co-developed the EPR. An EPR is already being built in Olkiluoto, Finland, and one is planned in France near the plutonium-producing waste processing factory at La Hague in northern France. In nuclearised France atomic power is hardly ever publicly discussed. It’s either a military secret or taboo. EDF advertising calls the EPR a “third generation” reactor, but it is by and large a classic pressurised water reactor. It is claimed to produce 15% less waste, but the waste disposal problem remains unsolved anyway.
Tudomásom szerint az Erste Bank részt vesz abban a konzorciumban, mely a mohi atomerőmű újabb blokkjainak befejezését finanszírozza!
Ezek a reaktorok lényegesen veszélyesebbek, mint a ma Európában épülő reaktorok. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy Mohi a szlovák-magyar határtól alig negyven, Budapesttől pedig mindössze nyolcvan kilométerre található.
Ráadásul Szlovákia kitart amellett, hogy az 1986-ban kiadott építési engedély mindmáig érvényes. A jelentős változtatások ellenére Szlovákia nem tervezi sem környezeti hatástanulmány készítését, sem a határokon átnyúló hatások vizsgálatát. Ez megsérti az EU környezeti hatásvizsgálati eljárásokról szóló direktíváját, és az ESPOO-i Egyezménynek a határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló előírásait.
Egy felelősségteljes banktól elvárható, hogy eleve elzárkózzék egy teljes mértékben elavult nukleáris atomerőmű építésének finanszírozásától, mivel a reaktorok egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentenének több millió európai állampolgárnak.
Írjál az Erste Bank magyarországi vezetőinek, hogy tegyenek meg mindent, hogy a bank ne támogassa a reaktorok megépítését!
Nagy-Britannia leghírhedtebb nukleáris üzeme Sellafield, reprocesszáló egység, ahol kiégett fűtőelemeket választanak szét uránra és plutóniumra további felhasználás céljából, súlyos helyzetbe került január végén, amikor az egyik fontos berendezés épp akkor romlott el, amikor egy hasonló baleset helyreállítását végezték, aminek következtében két évig zárva volt az üzem. Így Sellafield üzemet két év leállás után ismét bezárják, bár még csak a második munkáját kezdte meg.
A Cumbrian komplexum meghibásodása, kritikus hangú beszámoló szerint, amiatt történt, hogy a létesítményet, melyeknek a nukleáris hulladékok kezelése lenne a szerepe, összevisszaság jellemzi és a biztonsági eljárások balesetek megelőzésére, melyek száz ezreket is megölhet, nem megfelelők.
A legutóbbi baleset nem is történhetett volna rosszabbkor Sellafield és a nukleáris ipar számára. Akik éppen bizalmat probálnak kelteni a nukleáris energia iránt, hogy a befektetőket rávegyék az atomenergia új generációjának támogatására.
Sellafield Thorp most kezdte meg a gyártást 2005 nyári bezárás óta, mivel akkor fokozottan radioaktív folyadék nyolc hónapon keresztüli szivárgására derült fény. A céget 500 000 font bírsággal illették a biztonsági kihágás miatt.
Eddig csak egy adag nukleáris üzemanyag került újrafelhasználásra mióta újra működésbe léptek. Épp a másodikat kezdték, amikor egy víz alatti kiemelő rendszer leállt. A folyamatban lévő berendezésket le kellett állítani, és senki sem sejti hogy mikor fognak újra beindulni. Sellafield bevallota, hogy a gyártás lassú volt a baleset előtt is, mivel gondok voltak az újrafeldolgozásért felelős berendezésekkel.
A Nukleáris Berendezések Vizsgálója beszámolójában elárulta a zűrzavar mértékét. Az újrafeldolgozás után az elpárlás során fokozottan veszélyes folyadék koncentrálódik, amit 21 óriási vastartályban tárolnak mielőtt az megüvegesedik és ilyen formában hulladékot képez. A beszámoló szerint a folyamat minden szakaszába hibák csúsztak.
Kettőt a három párologtatóból biztonsági okok miatt leállítottak, és folyamatosan gondok voltak a üvegesedéssel. A legijesztőbb a hulladék hűtését végző berendezésleállítás, mely legrosszabb esetben robbanáshoz vezethet, amely során az ország valamennyi területére radioaktív anyag szóródhat. A felmérések szerint, minden felrobbant tartály 210.000 ember rákos megbetegedését válthatja ki.
A beszámoló azt is nyilvánosságra hozta, hogy az „egyszerű háztartási követelményeket” sem teljesítik a hulladék részlegeken. Életbevágóan fontos biztonsági ellenőrzések nem hatásosak, a vészhelyzetben és tűz esetén történő biztonsági intézkedésekre fordított figyelem hiányos.
Sellafield elfogadja a beszámoló eredményeit, de állítja, hogy „megerősített vezetés és intézkedések” valamint „fejlesztések” történtek az üzemben. Ez a kijelentés nem nyűgözte le a független nukleáris anyagok szakértőjét, John Large-ot, és elmondta: A kormány új nukleáris üzemeket akar építeni, de a nem fordítanak elég figyelmet a képződött hulladék kezelésére.
