A paksi atomerőmű tervezett bővítési ára a jelenlegi államháztartási hiány négyszeresét teszi ki, ennek a pénznek számos jobb helye lenne a válság idején! Ez elszívja a pénzt az energiahatékonyság és a megújuló energiák elől és nem áll a fenntartható jövő szolgálatában, illetve a legalább 25000 évig sugárzó radioaktív hulladék tárolása még mind a mai napig nem megoldott Magyarországon. Ha egyet értesz velünk, gyere el április 27-én és tiltakozzunk együtt a paksi atomblokkok terve ellen Csernobil évfordulója alkalmából, egy fenntartható jövő érdekében! Helyszín: Hősök tere Időpont: április 27, hétfő, 10 óra
Bár a magyar parlament egyöntetű többséggel szavazta meg Paks bővítését, lelkes környezetbarát aktivisták nem hagyják mindezt szó (és tett) nélkül. Az alábbi fotót parlamenti sétánk közben készítettük:
Az Észak-Svédországban épülő parkban egy 10x50 km területen 1100 darab szélmalom felállítását tervezik, megalkotva ezzel Európa legnagyobb szélerőművét.
A norrbotteni területi hatóságok már kiadták az építési engedélyt. A tervek szerint tíz éven belül befejeződhet az 5 milliárd eurós beruházás.
Szóval a svédek se atomba fektetnek… talán nem véletlen.
A nukleáris fegyverek leszerelését hirdette meg Barack Obama Prágában mondott vasárnapi beszédében.
"Az Egyesült Államok elkötelezett az atomfegyverek nélküli világ megteremtésében" - jelentette ki. Én meg szeretnék még sok ilyen politikus beszédet idézni!
Az Energia Klub és a Merlin Energia tisztelettel meghívja Önt beszélgetéssorozatára. A beszélgetéssorozat harmadik alkalmával „Atomerőmű a hálózatban” címmel arról beszélgetnek meghívott szakértőink, hogy hogyan lehet az egyes erőműtípusokat (nukleáris, hagyományos, megújuló) beleilleszteni a villamosenergia-rendszerbe.
Tihanyi Zoltán (MAVIR ZRt.), Kádár Péter (Power Consult Kft.) és Vörös Miklós (Országos Meteorológiai Szolgálat) a következő kérdéseket járják körbe: Milyen problémákkal kell szembenézni a rendszerirányítónak egy új erőmű esetén, és mik lehetnek ezek megoldásai? Mik azok a smart-gridek és mi a jelentőségük? Milyen meteorológiai módszerek vannak a szél előfordulásának előrejelzésére és tervezhetőségére? Mik a jövő hálózatának kihívásai és lehetséges megoldásai?
Időpont: 2009. április 9. csütörtök, 17.30 Helyszín: Merlin Energia Café, Merlin Színház (1052 Budapest, Gerlóczy utca 4.) A részvétel ingyenes, előzetes regisztráció után mindenkit szeretettel várunk! Regisztráció és további információ:
Atomenergia és éghajlatvédelem (Április 20. 17.30) Megoldás-e a nukleáris technológia nagyarányú alkalmazása a globális klímaváltozásra? Beszélgetőpartnerek: Diana Ürge-Vorsatz, CEU Kardos Péter, Energia Klub
Alternatív energia? (Május 7., 17.30) Energiaigényekről, új technológiákról, takarékosságról, hatékonyságról, megújulókról, hazai lehetőségekről. A jövő energiapolitikájáról. Beszélgetőpartnerek: Mészáros Fanni, CECED Király Zsuzsanna, Energia Klub Varga Katalin, Energia Klub
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 35 tagállama leköszönő igazgatójának, a Béke Nobel-díjas egyiptomi Mohamed ElBaradeinek utódát keresi.
Az ENSZ alá tartozó szervezet legfőbb célja a nukleáris energia katonai felhasználásának tilalma és az atomfegyverek leszerelése. Az 1957 óta működő, bécsi székhelyű szervezetet 1997 óta Mohamed ElBaradei vezeti. ElBaradei az ügynökség élén végzett munkájáért 2005-ben Béke Nobel-díjat kapott. Posztjáért első körben ketten indultak: a japán Yukiya Amano és a dél-afrikai Abdul Samad Minty. A választás azonban eredménytelen volt, így a bécsi központban további négy személyt neveztek meg: a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet vezető argentin Rogelio Pfirter, az ügynökség chilei diplomatája Milenko Skonic, a volt mexikói elnök Ernesto Zedillo , valamint a magyar származású diplomata, Tóth Tibor is esélyes lehet. A fegyverellenőrzés és a leszerelés területén széles körű tapasztalatokkal rendelkező Tóth jelenleg az Átfogó Atomcsend Egyezmény Előkészítő Bizottságának végrehajtó titkára.
Az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben érintette a környéken élő állatokat a csernobili atomerőmű katasztrófája utáni radioaktív sugárzás - cáfolja a korábbi kutatási eredményeket egy tanulmány.
A francia kormány kárpótlást fizet azoknak, akik az ország 70-es években végzett atomkísérletei miatt betegedtek meg, jelentette be a francia védelmi miniszter. Először ismerik el hivatalosan is, hogy több tízezren kaptak miattuk sugárfertőzést a Szaharában és Francia-Polinéziában.
A nukleáris leszerelésért, háborúk leállításáért, megszálló csapatok kivonásáért, a külföldön állomásozó magyar katonák hazahozataláért szállnak síkra 2009. március 21-én, 22-én és 23-án azok, akik hatodik éve fáklyás élő békejeleket alkotnak a főváros és az ország több pontján. A demonstrációsorozat üzenetében kiemelt helyen szerepel a hazánkban tapasztalható intolerancia és erőszak elleni küzdelem fontossága is.
Az idei békejelek egyben indító eseményei a Világ Körüli Menet a Békéért és Erőszakmentességért elnevezésű globális kampánynak. A Világ Körüli Menet 2009. október 2-án Új Zélandon indul, 98 országon halad át, többek között az ex-jugoszláviai területeket, Izraelt és Palesztínát, a nyugat-afrikai országat érinti, és Argentínában, az Andokban ér véget 2010 elején. Magyarországra 2009. november 4-én ér a menet. A 300 városban, amelyeket érint, különböző rendezvények, demonstrációk, koncertek, események kerülnek megrendezésre. Az eseménysorozatot számtalan híresség is támogatja, úgymint: Sebestyén Márta, Zavada Pál, Osvárt Andrea, Szalóki Ági. Világszerte támogatását fejezte ki a Dalai Lama, Desmond Tutu, Michele Bachelet chilei-, Stjepan Mesic horvát elnökök, Helen Clark volt új-zélandi miniszterelnök, Viggo Mortgensen színész vagy éppen az Inter Milan labdarugócsapat.
Március 21-én többszáz fős élő erőszakmentesség-jeleket és békejeleket fognak alkotni nyolc színhelyen: Budapesten a Gellért-hegyen a Filozófusok kertjében, a Szent István téren, valamint Debrecenben, Szolnokon, Szentendrén, Egerben, Miskolcon, és Pécsett. Március 22-én, vasárnap a Hősök terén tartott Erőszakmentesség jelben fognak csoportosulni az erőszak ellen kiálló erők, egy különleges hangulatú demonstráción. Hétfőn Szegeden, a Dóm téren alkotnak élő Békejelet.
Az élő, fáklyás Békejel a Hősök terén 6 éves. A budapesti Békejel 2004-ben 750 fáklyás emberből, 2005-ben 1575, 2006-ban 3570, 2007-ben városszerte négy színhelyen összesen 3900, 2008-ban több mint 5000 fáklya gyulladt a fővárosban. A Békejelek képei bejárták a világsajtó legjelentősebb orgánumait, a BBC-től és CNN-től, Ausztrál, Izlandi és Argentin újságok címlapjáig.
A Világ Körüli Menet 6 kontinensen, 90 országon keresztül 160.000 kilométert tesz meg 90 nap alatt. Jelenleg 215 városban szerveződik a menethez kapcsolódó 418 kezdeményezés 1055 szervezet, 159 oktatási intézmény részvételével. A kezdeményezést támogatásáról biztosította 4 államfő, 72 polgármester és 479 neves személyiség.
A gazdasági világválság néhány helyen pozitív hatással lett az energiaszektorra. Hiszen a fogyasztók tudatosabb, takarékosabb felhasználóvá váltak. Ráadásul az IBM legújabb tanulmánya szerint megjelent az energia felhasználók között egy olyan új generáció is – főként a 18 és 34 év közötti korosztályból – akik a saját pénztárcájukon való spórolás mellett környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesznek. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek nem csak kiadásaikat, de a globális felmelegedés kockázatát is csökkenthetik.
Magyar nyelven az IBM intelligens közmű beruházásairól:
"Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a januári gázválságra hivatkozva jelentette be hétfői parlamenti beszédében, hogy a kormány a paksi atomerőmű bővítését kezdeményezi, a fejlesztésre azért is szükség van, mert 2025-ig több elavult erőművet bezárhatnak. A kormány konkrétumokat nem árul el a paksi bővítésről, a parlament azonban várhatóan látatlanban is megszavazza majd a fejlesztést, mert a Fidesz is támogatta korábban a hasonló ötleteket. A beruházás 12 év alatt készülhet el, ára 1500 milliárd lehet." (forrás: origo)
Vajon a gázválság legjobb megoldása a paksi bővítés? Ennyi a lehetőségünk? Orosz gáz vagy paksi drága és szennyező atom? Egyáltalán van-e ma szabadságunk energiát választani?
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) hangsúlyozta az atomenergia átláthatóságának szükségességét. A január 26-i találkozón, mind az atomenergiát pártolók és ellenzők megvitatták az atomipar működésének átláthatóságát és a környezetre gyakorolt hatását.
EESC elnökhelyettese, Irini Pari elmondása szerint egyértelmű konszenzus született arról, hogy az atomenergia irányítása átláthatóbb, felelősebb és elszámolhatóbb módon történjen a korábbi gyakorlatnál.
Minden európai állampolgár rendelkezik azon törvényes joggal, hogy szabadon informálódjon és részt vegyen a törvényes döntéshozatali eljárásokban még az atomerőművek esetében is.
Az antinukleáris kortesek azt állítják, hogy az atomenergia nem teljesen szén semleges és nem szolgál megoldást a globális felmelegedés elleni küzedelemre. Jelenleg Írországban például egyáltalán nincs nukleáris erőmű. Még az 1970-es években tettek javaslatokat, hogy építsenek egyet, az erős környezetvédők fellépésének köszönhetően azonban ez megbukott és azóta sem vetette fel senki ezt az ötletet újra.
Jelentések és letölthető PDF formátumú anyagok a 2007-es és 2008-as évi Egyesült Királyságbeli CO2 kibocsátásról, egyéb üvegházhatású gázokról, klímaváltozásról, fenntartható fejlődésről.
Az alábbi cikk azt mutatja be, hogy olyan szuper sikeres az új atomerőmű építési projekt, hogy a Siemens inkább jól kiszáll belőle, nehogy neki kelljen a „hatalmas nyereséget” benyelnie.
Tudtad, hogy kaphatsz HIV/AIDS fertőzést radioaktív sugárzástól? Nem? Nos, a francia nukleáris vállalat, az Areva így gondolja, és az ő kezükben lévő kórházakban néha a bányában dolgozók rákos megbetegedéseit úgy is diagnosztizálják, mint a halálos HIV vírusos eseteket.
Most azt hiszed, viccelünk, de nem! Ez jelenleg történik Nigéria északi részén, ahol az Areva két olyan vállalatnak is többségi részvényese (Somaïr és Cominak), melyek urán bányászattal foglalkoznak. De miért kell a félrediagnosztizálás? Hogy az állam tulajdonában lévő francia vállalatnak ne kelljen fizetnie a kezelésért a volt alkalmazottainak. A bányászok és családjaik épp ezért nagyon kevés tájékoztatást kapnak az uránbányászat egészségre káros hatásairól.
Elképesztő bejegyzés a Greenpeace International antinukleáris blogjából:
A múlt év számos atomerőművi problémája Franciaországban felerősítette az atomellenes lobbi hangját, míg az illetékes szervek mindent a nagy villamosipari vállalat, az Éléctricité de France (EdF) laboratóriumaira próbálnak hárítani.
Környezetvédelmi szervezetek szerint nem megbízható ezen laboratóriumok hozzáértése, mely laboratóriumokból nem kevés van az országban tekintettel a 19 atomerőműre, illetve azok összesen 58 reaktorára.
A "Kifelé a nukleáris világból" néven szereplő szervezet levelet írt a francia környezetvédelmi miniszternek Jean-Louis Borloonak, a lakosság veszélyeztetésével vádolva a laboratóriumokat és a megállapításaikat közzétevő és a nukleáris biztonságra felügyelő hatóságot, az ASN-t, amely egyébként több esetben felfüggesztette a laboratóriumok adatainak átvételét az erőművek környezetében mért radioaktivitásról, mert az adatokban komoly eltérések voltak. Az ASN és az EdF méréseinek különbsége elérte a 10-15 százalékos mértéket, az EdF a bétasugárzás esetében túl magas értéket, a tritiumnál túl alacsonyt mértek. Az ASN szerint az EdF laboratóriumok a nukleáris hulladékról nem vesznek fel adatokat.
Az EdF laboratóriumai egy-egy erőmű esetében évente 20 ezer esetben vesznek fel mérési adatokat. Egy ugyancsak a nukleáris biztonsággal foglalkozó intézet, az IRSN is ezek mellett nagy számban végez méréseket, terv szerint és próbaszerűen. Az ASN 2006. júniusa óta független hatóság, ellenőrző feladatkörét törvényileg megerősítették. Az év eleje óta Franciaországban a környezetben végzendő radioaktivitás mérése csak a korábban a hatósághoz rendelt laboratóriumokkal együtt történhet, mely laborok az EdF alá tartoznak már, szintén függetlenek. 2010-től minden felvett adatukat az internetre kell vinniük.
Az uránbányászat hatásai a nemrégiben publikált Guardian cikke szerint is katasztrofálisak lehetnek. A kockázatok minimalizálásához a nukleáris iparnak független szakértői vizsgálatokra és mindenki által betartható szabályokra lenne szüksége, amelyekre ma egyre kevesebb példát látni világszerte.
A World Nuclear Association (WNA), amely a nukleáris ipar 90%-át birtokló vállalatokat foglalja magában, saját bevallása szerint is az uránkitermelést végző országokban nincsenek megfelelő környezeti egészségi szabályok és biztonsági törvényhozás.
Az Olkiluoto harmadik reaktora az eredeti terveknek megfelelően 2009-re készült volna el. Most a TVO véleménye szerint talán 2012-re hozhatják működésbe.
Az „újgenerációs csodareaktor” mögött már több mint két éves csúszás és 50%-os költségnövekedés van. És ugye vannak, akik még hisznek benne, hogy az atomenergia olcsó, a reaktorépítés biztonságos, előre tervezhető, technikailag könnyen kivitelezhető, szembeszáll majd a klímaváltozással meg a növekvő energiaigénnyel és… írjátok meg milyen is lehet még?
Az év végén sem ültek karba tett kézzel az antinukleáris aktivisták. 2008. december 29. és 2009. január 1. között nemzetközi konferenciát tartottak Frankfurtban.
Az amerikai nukleáris biztonsági hatóság (Nuclear Regulatory Commission - NRC) vezetője, Dale Klein szerint a kereskedelmi nukleáris programmal rendelkező országoknak közös adatbázisban kellene megosztaniuk egymással a jelentősebb biztonsági vonatkozású információikat.
Az információkat a nukleáris hatóságok gyűjtenék és osztanák meg határaikon túl. Az adatbázis elsősorban a hibás vagy nem megfelelő berendezésekkel, alkatrészekkel kapcsolatos információkra vonatkozna. Klein a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) indiai konferenciáján beszélt erről, ahol kijelentette, hogy sürget minden országot, amely atomerőművet üzemeltet vagy nukleáris anyagot kezelő létesítménnyel bír, hogy készítsen adatbázist a biztonsági vonatkozású információkról, és biztosítsa annak rendszeres aktualizálását, megbízhatóságát és hozzáférhetőségét.
Forrás: NukInfo
Az ötlet természetesen jó, a kérdés csak az, hogy vajon miért nem létezett idáig ilyen?
Több mint 63 év telt el a második világháborús atombombák óta…
A következő néhány évben erősen nő annak az esélye, hogy terroristák biológiai vagy nukleáris fegyverrel megtámadják a világ valamely nagyvárosát, írja egy amerikai kongresszusi tanulmány. Ennek oka, hogy gyarapszik az atomfegyverek csempészetével foglalkozó bűnszövetkezetek száma, valamint az, hogy a nukleáris technológiák ismeretanyaga egyre könnyebben – akár pár internetes kattintás segítségével – terjed el világszerte.
A nukleáris terrorizmus megelőzése érdekében határozott lépések megtételére van szükség. Az atombomba gyártásához szükséges őrizetlen uránium- és plutóniumkészletek biztosítására, valamint a csempészhálózatok felszámolására. Nemzetközi vonalon pedig az atomsorompó egyezményt meg kellene szigorítani, az előírások megsértőivel szemben kemény büntetéseket kellene kilátásba helyezni, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyzetét szilárdabbá kellene tenni az ellenőrzések végrehajtása, illetve a szabályok betartatása terén.
Petíció a nukleáris erőművek ellen a poznani klímakonferenciára. Szervezetek és magánszemélyek is csatlakozhatnak hozzá, kérlek írd alá te is, ha egyetértesz.
