Alább olvashatják a japán Fukusima Daiicsi atomerőműben zajló válsággal kapcsolatos legfrissebb hírösszefoglalónkat.
A Greenpeace egy új jelentést tett közzé „Fukusima tanulságai” címmel, melyben lerántja a leplet a nukleáris biztonság mítoszáról és bemutatja a nukleáris szektort szabályozni hivatott intézmények kudarcát. A jelentést itt olvashatja, illetve itt egy korábbi hírünkben belinkelve és a greenpeace.hu oldalon megtalálja a tanulmány Vezetői összefoglalóját magyarul is.
A japán nukleáris politikával kapcsolatos hírek
Noda Josihiko miniszterelnök beismerte, hogy a TEPCO mellett a japán kormányt is felelősség terheli a tavaly márciusban történt fukusimai nukleáris katasztrófa miatt, miután az ország szabályozási rendszere összeomlott. A múlt héten egy független bizottság megállapította, hogy a katasztrófát emberi mulasztás okozta. A beismerés ellenére azonban Noda továbbra is újra kíván indítani néhány reaktort az országban, és hallgatólagosan elismerte, hogy a döntést nem kizárólag tudományos, vagy technológiai alapon hozzák meg: „a reaktorok újraindítása végeredményben politikai döntés lesz.”
A japán Oktatási, Kulturális, Sport, Tudományos és Technológiai Minisztériumból (MEXT) származó, frissen nyilvánosságra került belső dokumentumok felfedik, hogy Takaki Josiaki akkori miniszter, és más magas rangú tisztségviselők voltak felelősek azért a döntésért, hogy visszatartották a nyilvánosság elől a sugárzás terjedésére vonatkozó információkat a Fukusima Daiicsi erőműben bekövetkezett hidrogénrobbanásokat és nukleáris leolvadásokat közvetlenül követő napokban. Az országos Sugárszennyezés Terjedését Előrejelző Információs Rendszerrel (SPEEDI) kapcsolatos feljegyzésben az olvasható, hogy az adatokat „semmiképpen sem szabad nyilvánosságra hozni” annak ellenére, hogy a tisztségviselők véleménye szerint akár az összes radioaktív anyag is kiszabadulhatott a sérült reaktorokból.
Madarame Haruki a japán Nukleáris Biztonsági Hatóság (NSC) elnöke a héten bejelentette, hogy lemond posztjáról, amikor az ország új szabályozó testülete, a Nukleáris Biztonsági Ügynökség (NSSA) megalakul áprilisban. Egy múlt héten nyilvánosságra hozott független vizsgálati jelentés nyíltan kritizálta Madaramét a nukleáris leolvadásokat követő napokban tett intézkedéseiért.
A Nukleáris Biztonsági Hatóság (NSC) egyik albizottsága új irányelv tervezetet dolgozott ki az atomerőművek számára a földrengések, vulkánkitörések, illetve súlyos földcsuszamlások nyomán kialakuló cunamik esetére. E biztonsági irányelveket, melyek korábban mindössze két mondatot tartalmaztak a cunamikról, 2006. óta nem vizsgálták felül. A Nukleáris Biztonsági Hatóság (NSC) azt ajánlja, hogy az erőművek üzemeltetői védjék meg az erőműveket az áradásoktól, és biztosítsák, hogy a hűtőberendezések üzemképesek maradjanak akkor is, ha a külső áramellátás megszakad.
Riporterek a héten látogatást tettek egy meghibásodott havária központban a fukusimai nukleáris katasztrófa helyszíne közelében. A Daiicsi erőműtől 5 km távolságra fekvő központ a TEPCO tisztviselőinek központjaként volt hivatott működni, hogy onnan követhessenek nyomon bármely esetleges katasztrófát, illetve a központi és helyi kormánytisztviselők számára, hogy monitorozzák a sugárzási szinteket és irányítsák az evakuációs intézkedéseket. Azonban a központban, amelyet nem szereltek fel sugárzás elleni szűrőkkel, a sugárzási szint elérte az óránkénti 200 mikrosievert értéket, lehetetlenné téve, hogy emberek tartózkodjanak az épületben. Az áramkimaradás miatt az ellenőrző és kommunikációs berendezések is használhatatlanná váltak. Ráadásul a földrengés és a cunami miatt a tisztviselők nem is tudták megközelíteni az épületet. A leolvadások után négy nappal a TEPCO és a kormány tisztviselői végül megnyitottak egy második központot 60 km távolságban.
TEPCO
A TEPCO, amely most véglegesíti az Edano Jukio, Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Miniszter részére e hónapban benyújtandó üzleti tervét, állítólag áprilistól 17%-os áramdíj emelést hajt végre a vállalkozások és egyéb nagyfogyasztók esetében, továbbá a cég Edano jóváhagyását kéri a lakossági elektromos energia árának várhatóan júliustól bevezetésre kerülő 10%-os emeléséhez is. Az elmúlt egy évtized során a TEPCO egy elképesztő 618,6 milliárd yen összeggel számlázta túl fogyasztóit. Sok vállalat aggodalmát fejezi ki a nagy áremelés miatt, és megkérdőjelezi, hogy a közüzemi társaság hogyan érte el ezeket a számokat. Egy vállalattulajdonosok közt végzett felmérés során a Japan Tobacco Inc. (Japán Dohány Részvénytársaság) kijelentette: „Nincs olyan szabvány, amely alapján megítélhető lenne, hogy a díjemelkedés mértéke indokolt-e.” A TEPCO azt állítja, hogy a kiadásai csökkentésén dolgozik, és megpróbálja csökkenteni a személyzeti költségeket, bár tavaly nyáron egy kormánybizottság rámutatott, hogy a vállalat kiadásai ezen a területen messze meghaladták az azonos szektorban működő más vállalatok kiadásait.
Állítólag három vezető japán bank jelenleg véglegesíti hitelajánlatát a TEPCO részére, miután erre felkérést kaptak az állami tulajdonú Nukleáris Kártérítési Felelősséget Könnyítő Alaptól. Egyes források szerint azonban a bankok kizárólag abban az esetben biztosítják a hiteleket, ha a TEPCO emeli díjait, és legalább néhány atomreaktort újraindít. Sok önkormányzati tisztségviselő vonakodik engedélyezni az újraindításokat, sőt néhányan egyenesen megtagadják az engedélyeket az atomenergia biztonságossága körüli folyamatos aggodalmak miatt.
A fukusimai nukleáris válság miatti pénzügyi nehézségei következtében a TEPCO a következő évtizedben leállíthatja a széndioxid kvóták vásárlását, annak ellenére, hogy a vállalat Japán legnagyobb CO2 kibocsátója. Elemzők szerint ez a lépés komoly hatással lehet Japán globális felmelegedéssel kapcsolatos törekvéseire.
A reaktor állapota
A TEPCO bejelentette, hogy egy új hőmérő berendezést tervez felszerelni a Fukusima Daiicsi erőmű 2-es reaktorába, miután az egyik hőmérő meghibásodott. A közüzemi társaság egy csövön keresztül tervezi bejuttatni a hőmérőt, hogy mérhető legyen a hőmérséklet a reaktor aljában. A tisztviselők szerint azonban nehézségeket okozhat, hogy a cső több helyen kanyarodik. A TEPCO elmondta, hogy a 2-es reaktorban lévő 59 hőmérő berendezésből 12 nem működik. Bár a közüzemi társaság a nukleáris katasztrófa előtt 13 havonta elvégezte a berendezések rutinellenőrzését, a magas sugárzási szintek miatt a munkatársak akár egy évtizeden át sem juthatnak be a reaktorokba, ami kérdéseket vet fel a fűtőelem állapotának hosszú távú monitorozási hatékonyságával kapcsolatban.
Szennyeződés (beleértve a gazdasági hatásokat és az emberek sugárzásnak való kitettségét is)
A japán Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium felülvizsgálja a sérült fukusimai atomerőmű közelében az utak és egyéb infrastruktúra újjáépítésénél alkalmazott munkásokra vonatkozó irányelveket , ahol a sugárzási szint továbbra is nagyon magas marad. A szabályok meghatározzák a sugárzási korlátozásokat, a sugárdózismérő műszerek használatának szabályait, és megtiltják a dolgozóknak az étel- és italfogyasztást munka közben a belső sugárzásnak való kitettség csökkentése érdekében.
Sugármentesítés és radioaktív hulladék elhelyezés
Noda Josihiko miniszterelnök a héten bejelentette, hogy a központi kormányzat pénzügyi támogatást nyújt azoknak a városoknak, amelyek hajlandóak fogadni a földrengés és a cunami során keletkezett hulladékot. A katasztrófa után egy évvel a hulladéknak mindössze 5 %-át helyezték el, mert a lakosság sok területen attól tart, hogy a hulladék radioaktív. Noda elmondta, hogy amennyiben szükséges, a kormány képviselői elutaznak a hulladéklerakókhoz, hogy beszéljenek az ott élő lakosokkal. Az önkormányzatok azonban eddig vonakodtak befogadni a hulladékszállítmányokat.
Atomenergiával kapcsolatos egyéb hírek
A szakértők aggodalmukat fejezik ki az atomreaktorok számának növelésére irányuló tervek miatt Vietnamban, ahol széles körben elterjedt a korrupció, és nem kielégítők az általános biztonsági szabványok sem. Hien Pham Duy, a Dalati Nukleáris Kutatóintézet volt igazgatója aggodalmát fejezte ki, hogy az ország képes-e megfelelően szabályozni a gyors ütemben fejlődő nukleáris ipart. Elmondta, hogy Vietnam nukleáris tervei nélkülözik „az atomenergiában rejlő - különösen a kevésbé fejlett országokban felmerülő - problémák következetes értékelését”. Az atomenergia fejlesztéséhez szükséges technológia elsősorban Japánból érkezik, és ezt a döntést a fukusimai nukleáris katasztrófa után sok japán kritizálta. Hien csodálkozásának adott hangot: „Nem értem, hogy Japán miért igyekszik valami olyasmit exportálni a kevésbé fejlett országokba, amit Japánban már elutasítottak?”
A francia atomreaktor gyártó Areva bejelentette, hogy 2011-ben 3,2 milliárd $ veszteséget könyvelt el, és várhatóan 1500 munkavállalót kényszerül elbocsátani Németországban. A vállalat vezetői a fukusimai nukleáris válság, illetve az egyik afrikai uránbányában tapasztalt problémák nyomán az atomenergetikai piacon kialakult pangásnak tulajdonítják a veszteséget.
Az USA Nukleáris Biztonsági Hatóságának (NRC) két tagja (köztük a szervezet elnöke Gregory Jaczko) szavazatával támogatta az NRC tervét, hogy a fukusimai katasztrófa fényében fejlesszék és frissítsék az amerikai erőművekben alkalmazott nukleáris biztonsági intézkedéseket. Az előterjesztésben foglalt követelmények közé tartozik a megfelelő áramellátás biztosítása áramkimaradás esetén, felkészülés az áradásokra, illetve a pihentetőmedencék megfelelő berendezéseinek biztosítása a hőmérséklet mérésére, valamint a fűtőelemek állapotának meghatározására vészhelyzet esetén. A terv javasolt időkerete 2013-ig ad lehetőséget az atomerőművek üzemeltetőinek, hogy elkészítsék a műszaki tervet, és 2016. végére üzembe helyezzék a fejlesztéseket. Jaczko így fogalmazott: „A Japánban történt tragikus földrengés, cunami és nukleáris baleset közeledő évfordulója szívbemarkolóan emlékeztet minket az Egyesült Államok nukleáris biztonsága érdekében végzett munkánk jelentőségére.” A kritikusok fenntartják, hogy az öt éves időkeret túl hosszú, és így nem biztosít megfelelő védelmet a reaktorok közelében élő lakosság számára.
