Alább olvashatják a japán Fukusima Daiicsi atomerőműben zajló válsággal kapcsolatos legfrissebb hírösszefoglalónkat.
(Összeállította Christine McCann, korábbi hírek: http://www.greenpeace.org/international/en/news/Blogs/nuclear-reaction/ )
A japán nukleáris politikával kapcsolatos hírek
Haruki Madarame, a japán Nukleáris Biztonsági Hatóság (NSC) elnöke beismerte, hogy a japán nukleáris előírások számos hibát tartalmaznak, és a tavaly márciusi Fukusima Daiicsi nukleáris katasztrófához nagyban hozzájárult, hogy nem készültek óvintézkedések cunamik és az áramellátás kiesésének kivédésére. „Be kell ismernem, hogy az általunk eddig kiadott nukleáris biztonsági iránymutatások számos hibát tartalmaznak. Még olyan állításokat is tettünk, miszerint nem szükséges figyelembe vennünk az óriási cunamik és huzamosabb ideig tartó áramkimaradások kockázatát.” Azt is beismerte, hogy korábban nyilvánosságra kellett volna hozni a SPEEDI adatokat, melyek a sugárzás terjedését hivatottak előre jelezni. Madarame egy parlamenti bizottság (a Fukusimai Nukleáris Baleset Kivizsgálására Létrehozott Független Vizsgálóbizottság) előtt tett vallomást. Beismerte, hogy a japán nukleáris biztonsági standardok nagymértékben elmaradnak a többi ország és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által alkalmazott iránymutatásoktól. „Míg nemzetközi szinten számos különböző új biztonsági iránymutatást vizsgáltak, addig a Hatóság folyton csak a kifogásokat kereste, hogy Japánban miért nem szükséges hasonló intézkedéseket hozni. Egy reformokat kerülő, nehézkes döntéshozatali mechanizmusú rendszer jött létre” — mondta.
A Hokkaido Electric arra kérte a körzeti bíróságot, hogy utasítsa el a felperesek által benyújtott, a Hokkaido Electric Tomari erőművében található nukleáris reaktorok újraindításának megakadályozását kérő keresetet. A felperesek érvelése szerint az atomenergia egyszerűen túlságosan nagy veszélyt jelent egy olyan földrengés sújtotta országban, mint Japán és „már a nukleáris reaktorok puszta létezése is sérti a lakosok személyiségi jogait.” Válaszképpen a Hokkaido önként beismerte a veszélyt azt állítva, hogy „lehetetlen tökéletes biztonságra törekedni a fejlett tudomány és technológia alkalmazása során.” Az atomenergia ellenzői erősen kritizálják a Hokkaido nyegle és nemtörődöm hozzáállását.
A Japán Atomenergia-ügynökség (AEC) vezetője, Shunsuke Kondo beismerte, hogy a Fukusima Daicsi erőműben használt alapvető szellőző-berendezések hibás tervezése vezetett a hidrogén robbanásokhoz és az ezeket követő nagymennyiségű sugárzóanyag kibocsátáshoz, ezáltal tovább súlyosbítva a nukleáris katasztrófát. Kondo azt nyilatkozta, hogy korábban meg volt győződve arról, hogy egy esetleges baleset bekövetkezése esetén a radioaktív szennyeződés csupán korlátozott lenne, ahogy az a Three Mile Island katasztrófa esetén is történt. „Ez volt a legnagyobb tévedésünk” — tette hozzá Kondo.
A nukleáris ipar és a kizárólag az energiaellátásra koncentráló vezető japán üzletemberek részéről érkező nyomás hatására a kormányon lévő Japán Demokrata Párt (DPJ) megújult erővel támogatja az atomenergiát. Az ellenzéki Liberális Demokratikus Párt (LDP) megosztott a kérdésben: egyesek késleltetnék az ország nukleáris energiapolitikájára vonatkozó döntést, mások erőteljesen kiállnak az atomenergia megszüntetése mellett.
Egyre több tokiói vállalat kér ajánlatot alternatív energiaellátásra, miután a TEPCO a közelmúltban 17 %-os vállalati díjemelést jelentett be. Bár számos kisebb szolgáltató kínál alacsonyabb árakat, mint a TEPCO, azonban az általuk biztosított villamosenergia mennyiség korlátozott. Elemzők szerint mindez fokozhatja a nyomást a villamosenergia ipar deregularizációja irányában és lehetővé teszi újabb versenytársak színre lépését.
A japán közszolgálati televíziós csatorna, az NHK által elvégzett 1.000 fős felmérés szerint 36 % ellenzi a lekapcsolt japán nukleáris reaktorok újraindítását, további 36 % pedig egyelőre bizonytalan. Csupán a válaszadók 22 %-a támogatja az újraindítást.
A Fukusima Daicsi erőműben történt nukleáris katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság előtt tanúskodó Nobuaki Terasaka, a Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség (NISA) korábbi vezetője beismerte, hogy — bár az ő felelőssége volt a katasztrófával kapcsolatos információk továbbítása a Miniszterelnöki Hivatal felé a tavaly márciusi válság idején — elmulasztott meggyőződni arról, hogy ezen információk hatékony kommunikálása valóban megtörtént-e.
Az atomenergia elleni népszavazás kiírásáért Oszakában aláírásokat gyűjtő civil csoport bejelentette, hogy elegendő érvényes aláírást gyűjtöttek össze a szavazás kiírásához (55.000 aláírást, amely több, mint a szükséges szám, azaz az oszakai szavazóképes lakosok egy-ötvenede). Oszaka polgármestere a magas költségek miatt vonakodik a népszavazás megtartásától.
TEPCO
A TEPCO a saját függetlenségének fenntartása érdekében állítólag erősen ellenáll annak a kívánalomnak, hogy szavazati jogokat engedjen át a kormány részére. Korábban a héten Goshi Hosono, a nukleáris válságok kezeléséért felelős miniszter így nyilatkozott: „Nem áll szándékomban jóváhagyni, hogy közpénzeket pumpáljanak a TEPCO-ba mindaddig, amíg a társaság nem biztosít a kormány részére a tőkeinjekció összegével arányos szavazati jogokat.” Ezalatt Yukio Edano, a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium vezetője ugyanezen kérdés kapcsán nyilvános vitába bonyolódott Yonekura Keidanren-nel, a Japán Üzleti Szövetség elnökével. Keidanren ellenzi a TEPCO államosítását.
A TEPCO tárgyalásokat folytat a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal és a Nukleáris Kártérítési Felelősséget Könnyítő Alappal (Nuclear Damage Liability Facilitation Fund) annak érdekében, hogy már júliustól megemelhesse a lakossági villamosenergia árakat az eredetileg tervezett október helyett. A szolgáltató igyekszik minden lehetséges eszközt igényben venni annak érdekében, hogy finanszírozni tudja a fukusimai nukleáris katasztrófa következtében rá háruló hatalmas kártérítési, kármentesítési és erőmű leszerelési költségeket.
Goshi Hosono, a nukleáris válságok kezeléséért felelős miniszter azt nyilatkozta ezen a héten, hogy a kormánynak nem áll szándékában jóváhagyni a TEPCO második Fukusima prefektúrabeli atomerőműve, a Fukusima Daini erőmű reaktorainak újraindítását. Ez a lépés hatalmas érvágást jelentene a TEPCO számára, akinek egyébként is óriási kártérítési és kármentesítési költségeket kell állnia, valamint a Fukusima Daiicsi erőmű leszerelésének költségeit. A Daini erőmű négy reaktora által termelt energiából származó bevétel kiesése mellett a négy reaktor leszerelése is hatalmas költségeket jelentene. A japán törvények nem teszik lehetővé, hogy a kormány visszatérítse a leszerelés költségeit, bár a szolgáltató esetleges államosítása esetén közpénzeket is fel lehetne használni.
A reaktorok állapota
A TEPCO azt állítja, hogy a Fukusima Daicsi 2-es reaktorában az utóbbi időben mért magasabb és ingadozó hőmérséklet értékek egy hibás hőmérsékletmérő műszerre vezethetők vissza. Az üzemeltető társaság jelentette a problémát a Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség (NISA) részére, miután elektromos árammal tesztelték a hőmérőt. A meghibásodás ráirányítja a figyelmet arra a tényre, hogy a sérült reaktorok továbbra is veszélyes állapotban vannak, továbbá a reaktorokat védő biztonsági berendezések is megsérülhettek az ismételt földrengések, a cunami, a hidrogén robbanások és a nukleáris leolvadásból származó rendkívül magas sugárzási szint következtében. A TEPCO az általános gyakorlat szerint 13 havonta ellenőrzi és kalibrálja a hőmérséklet mérő és egyéb berendezéseket. Mindazonáltal a sugárzás magas szintje miatt emberek továbbra sem léphetnek a reaktorokba és várhatóan a sérült fűtőelemeket tíz évig nem lehet majd eltávolítani. Mindez felveti a kérdést, hogy vajon mi fog történni, ha további biztonsági és monitoring berendezések is meghibásodnak.
Az Európai Geotudományos Egyesület által készített új tanulmány szerint jelentős kockázata van annak, hogy a sérült Fukusima Daiicsi erőművet a „közeljövőben” egy nagyerejű földrengés tépázza meg, mégpedig a tavalyi 9-es erősségű földrengés következményeként. A kutatók véleménye szerint nagy valószínűséggel folyékony kőzetek gyűlnek fel a Fukusima erőmű alatti törésvonal-zónában, amely széttolhatja a törésvonalakat és megnövelheti egy újabb földrengés valószínűségét. A márciusi rengés epicentruma a Daicsi erőműtől körülbelül 160 km-re volt, a tanulmány szerint azonban a következő rengés ennél sokkal közelebb sújthat le. A jelentés az alábbi végkövetkeztetéssel zárul: „A közeljövőben komoly figyelmet kell szentelni a Fukusima atomerőmű szeizmikus biztonságára”.
Szennyeződés (beleértve a gazdasági hatásokat és az emberek sugárzásnak való kitettségét is)
Fukusima prefektúrabeli tisztviselők kiemelkedően magas radioaktív cézium szintet (214.200 Bq/kg) mértek egy Namie nevű kőfejtőben. A vizsgálatot azt követően folytatták le, hogy igen magas sugárzási szintet mértek az innen származó kavics felhasználásával épült társasházakban, magánházakban és egyéb építményekben. Japánban nincs hivatalos sugárzási szint meghatározva a kavics esetén, mindazonáltal a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium tisztviselői jelenleg tárgyalnak a kérdésről, annak ellenére, hogy meggyőződésük szerint nem szállítottak a kérdéses kavicsból a Fukusima prefektúrán kívüli területekre.
A Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatásért, Kultúráért, Sportért, Tudományért és Technológiáért Felelős Minisztérium (MEXT) tudósai hamarosan megmérik a sugárzási szintet a Tokiói-öbölben is, beleértve az öböl fenekén található iszapot is, az aggódó lakosok kérését kielégítve. Az előzetes jelentés március végére várható. Egy Környezetvédelmi Minisztériumi tisztviselő beismerte: „Folyamatosan mérni fogunk, hiszen fogalmunk sincs arról, milyen mennyiségű radioaktív szennyeződés került a halakba.”
Az Asahi Shimbun újság által készített felmérés szerint a fukusimai lakosok egyre nagyobb százaléka hiszi azt, hogy már sosem fog visszatérni otthonába. Júniusban még a válaszadók 79 % mondta, hogy reménykedik a visszatérésben. Ez az arány mostanra 58 %-ra esett vissza. Ezen felül a megkérdezettek többsége kritizálta a kormány kármentesítési erőfeszítéseit is. Mindössze 20 % állította, hogy azok nagymértékben vagy valamelyest hatékonyak.
Kártérítés
A fukusimai nukleáris katasztrófa áldozatai és a TEPCO közötti kártérítési viták rendezésére létrehozott választottbírósági központ szeptemberi megalakulása óta mindössze öt ügyet bonyolított le a 948 beérkezett követelésből. A központban dolgozó egyik tisztviselő, Hiroshi Noyama azt panaszolta, hogy a TEPCO „a vártnál sokkal kelletlenebb a viták rendezése terén.”
