Antiatom

Valódi tények, információk, hírek az atomenergiáról, a média és az ipar csúsztatásai nélkül.

Adatlapok

arnyekvilag

Történetek

Miért nem szeretem az atomenergiát?

2008.09.15. 10:04 | Atom Antal | Szólj hozzá!

Címkék: megoldás atomenergia atomerőmű megújuló

Sokak szerint az atomenergia olcsó, tiszta és biztonságos. Az atomipar keltette hármas mítosz azonban már a kezdetek óta megdőlni látszik. Összegezve az elmúlt évtizedek baleseteit, szabálytalanságait és rendellenességeit nyugodt szívvel jelenthetnénk ki mindnyájan: az atomenergia drága, szennyező és veszélyes!

Nemzetközi szinten a legtöbb reaktor az 1970-es, illetve 80-as években épült, mivel ekkor a legtöbb ország állami garanciákat nyújtott a beruházásokra. Mára azonban az Európai Unió liberalizált villamosenergia-piacán állami garanciákra, támogatásokra nem számíthatnak többé az energetikai cégek. A kockázatokat egyedül a beruházónak kell viselnie. Az, hogy ez mekkora kockázatokkal jár, mi sem bizonyítja jobban az év elején bekövetkezett szlovákiai Mohi reaktor építésétől való visszalépés. Az építkezést egy több nemzetközi bankból álló konzorcium finanszírozta volna. Látva azonban az óriási költségeket, és a lakosság nemtetszését, visszaléptek a beruházástól. Modern bankként úgy gondolták más energiaforrások fejlesztésébe fektetik pénzüket és nem teszik ki az embereket felesleges veszélynek, radioaktív sugárzásnak. Egy, a paksihoz hasonló kapacitású erőmű megépítésének költsége körülbelül 2000 milliárd Ft-ot jelent. Míg a legtöbb villamosenergia-termelő technológia ára csökkent az elmúlt harminc évben, addig az atomerőmű az egyetlen olyan erőműtípus, amely drágult.

Mindamellett, hogy drága, az atomerőművek legnagyobb problémáját a radioaktív hulladékok képezik. Ezek több százezer évig veszélyeztetik az élővilágot. Tárolásukra még soha nem született végső megoldás! Több ország átmeneti tároló helyeket épít ki magának, majd a „szemetét” számára igen alacsony ellenszolgáltatásért egy gazdaságilag fejletlenebb országba viszi át. Így szennyező hatásukkal ráadásul gyakran a legelmaradottabb, legfejletlenebb régiókat sújtják, tovább tetézve lemaradásukat.

A veszélyességről mindenkinek csupán az 1986-os csernobili katasztrófa szokott eszébe jutni. Pedig az elmúlt évtizedekben súlyos baleset következett be egyaránt Nagy-Britanniában, Franciaországban, Szlovákiában, Argentínában, USA-ban és Japánban. Itthon 2003-ban Pakson jeleztek 3-as erősségű eseményt, amelynek következtében a súlyosan megsérült fűtőelemek tárolásával kapcsolatos adatokat még a mai napig nem hoztak nyilvánosságra. Idén nyáron pedig két reaktorban – Finnországban és az USA-ban – is kisebb tűz gyulladt ki.

Mivel nőnek a beruházási költségek, ezért napjainkban az atomenergia elsősorban a már működő atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására koncentrál. Az öregedő berendezések pedig egyre növekvő veszélyt jelentenek. Az Európában működő reaktorok átlagos élettartama jelenleg 24 év, és ez folyamatosan tovább növekszik. Mindössze két atomerőmű építése zajlik jelenleg Európában, a finnországi Olkiluoto és a franciaországi Flamanville. A két erőművet harmadik generációs EPR reaktorokkal tervezik, amelyek a francia kivitelező – Areva – kezdeti elképzelései szerint napjaink legmodernebb, legbiztonságosabb erőművei lesznek. Mára azonban bebizonyosodott, hogy a finn reaktor építése már most két éves csúszásban van. Költségei a kezdeti becslésekhez képest megkétszereződtek. Az építési hibáknak, illetve a biztonsági szabályok megszegésének pedig se szeri, se száma: a gyenge minőségű betontól, a forrasztások menti sérülésekig. A francia reaktor szintén biztonsági problémákkal, késedelmekkel és halmozódó költségekkel küzd.

Másik kontrollálatlan veszélyforrást a terrorizmus és a civil atomenergia katonai célú felhasználása hordozza magában. Plusz a klímaváltozás következtében egyre gyakrabban számíthatunk tornádó erejű szélviharokra, hurrikánokra, földrengésekre, amik ha egy működésben lévő reaktort érintenének, akkor végzetes következménnyel járnának.

Jelenleg Európában 150, világszerte pedig 440 reaktor üzemel. Ezek a világ villamosenergia-termelésének megközelítőleg 15%-át alkotják, a geotermikus, nap- és szélenergia pedig alig több mint 1%-ot képvisel. Mára bizonyított tény, hogy az egész föld működőképes lenne megújuló erőforrásokkal. Csak a Szaharára jutó napsütéses órák 1%-ának kihasználásával biztosítani lehetne az egész népesség számára elegendő energiát.

Ha ilyen egyszerű a megoldás, akkor miért kell reaktort építeni, üzemidőt hosszabbítani? Csak a kormányok felelőssége mindez vagy mi állampolgárok is tehetünk valamit a biztonságos, megújuló, klímabarát energiaforrások érdekében? Annyi biztos, mielőtt bedugnánk valamit a konnektorba, nem árt végiggondolni, vajon honnan is jön az az energia, és hogy biztosan szükségünk van-e rá ilyen áron is?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://antiatom.blog.hu/api/trackback/id/tr37664010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.