Alább olvashatják a japán Fukusima Daiicsi atomerőműben zajló válsággal kapcsolatos legfrissebb hírösszefoglalónkat.
(Összeállította Christine McCann)
A japán nukleáris politikával kapcsolatos hírek
A Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség (NISA) megadni készül jóváhagyását a Fukui prefektúrában található Kansai Electric Oi erőmű 3-as és 4-es reaktorainak stressztesztjeihez, de ennek időpontját egyelőre még nem tűzték ki. Ezt követően a Nukleáris Biztonsági Hatóságnak (NSC) is jóvá kell hagynia az eljárást. Noda Josihiko miniszterelnök, Fudzsimura Oszamu kabinetfőnök, Edano Jukio, a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium vezetője, valamint Hoszono Gósi, a nukleáris válságok kezeléséért felelős miniszter fogja meghozni a végső döntést azt illetően, hogy a reaktorokat újra lehet-e indítani. Mindazonáltal nem világos, hogy erre mikor kerül sor. Bár a törvény nem írja elő, hagyományosan a helyi hatóságok adják meg az engedélyt a fennhatóságuk alatt álló nukleáris reaktorok újraindításához. Nisikava Isszei, Fukui prefektúra kormányzója azt nyilatkozta, hogy mindaddig nem adja jóváhagyását, amíg a kormány el nem készíti a nukleáris reaktorokra vonatkozó új biztonsági iránymutatásokat.
A japán Villamosenergetikai Társaságok Szövetsége azt nyilatkozta, hogy az atomerőművek üzemeltetői szellőzőnyílásokat fognak beépíteni a nyomottvizes reaktorokba a nukleáris vészhelyzetek esetére. Mivel a szellőzőnyílások segítségével a radioaktivitást a légkörbe lehet engedni, a szellőzőnyílásokat szűrőkkel látják el a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése érdekében.
Sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az előreláthatólag áprilisban létrehozandó új japán Nukleáris Szabályozó Hatóság (NRA) a tervek szerint átmenetileg ugyanabban az épületben kerül majd elhelyezésre, ahol a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) és a Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség (NISA) is található. Az atomenergiával kapcsolatos ügyek szabályozásáért felelős Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökséget (NISA) számos támadás érte, mivel az atomenergiát támogató Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) égisze alatt működik. Az új ügynökséget eredetileg egy új épületben kívánták elhelyezni, a tisztviselőknek azonban komoly nehézséget okoz, hogy egy olyan földrengésbiztos, 6000 négyzetméteres, egy épület alsóbb szintjén található helyszínt találjanak, amely egyúttal a Miniszterelnöki Hivatalhoz is közel van. Bíznak benne, hogy nyárra egy állandó helyre költözhetnek.
A nyilvántartások tanúsága szerint a takahamai (Fukui prefektúra) városi közgyűlés helyettes szóvivője, aki oly erőteljesen lobbizott a takahamai atomerőmű reaktorainak újraindításáért, a tulajdonosa egy olyan fémfeldolgozó vállalatnak, amely legalább 700 millió jent kapott nukleáris energiával kapcsolatos szerződések alapján. Avano Akio közgyűlési képviselő kitart amellett, hogy a pénz és a szerződések nem befolyásolták döntését. A Takahama erőművet a Kansai Electric üzemelteti.
A japán közszolgálati televíziós csatorna, az NHK által elvégzett felmérés szerint a japán önkormányzatok több mint 70 %-a vonakodik újraindítani az ország nukleáris reaktorait. A válaszadók aggodalmukat fejezték ki a biztonsággal kapcsolatban, és egyúttal szeretnék, ha a Fukusima Daiicsi erőműben történt katasztrófa okait megállapítanák, a tanulságokat levonnák, és ennek megfelelően új kormányzati szabályokat hoznának a biztonságra vonatkozóan.
Taszaka Hirosi, a korábbi miniszterelnök, Kan Naoto különleges tanácsadója, figyelmeztet, hogy a fukusimai nukleáris válságnak még messze nincs vége. Taszaka, aki maga is nukleáris mérnök és jelenleg a Tama Egyetemen tanít, azt állítja, hogy „mindez kinyitotta Pandóra szelencéjét” a nukleáris iparágon belül. Taszaka különösképpen a pihentetőmedencékkel kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, melyeket kevésbé biztonságos védelemmel láttak el, mint a reaktorokat, és amelyek lassan elérik tárolási kapacitásuk felső határát.
Az amerikai Nukleáris Biztonsági Hatóság (NRC) által közzétett tavaly márciusi e-mail levelezés feltárja a hatóság tanácstalanságát a japán kormánytól kapott zavaros információkkal kapcsolatban, valamint, hogy milyen komoly belső nézeteltérések voltak az eszkalálódó katasztrófa helyes kezelését illetően. Edwin Lyman, az Aggódó Tudósok Szövetségének nukleáris szakértője szerint az e-mailek pontosan érzékeltetik a „bizonytalanság és zűrzavar szintjét ... és mutatják azt is, hogy még az amerikai szakértők között is komoly nézeteltérések voltak azt illetően, hogy mi is történt, illetve, hogy mik a legmegfelelőbb válságkezelési intézkedések.” A levelezésből az is kitűnik, hogy a Nukleáris Biztonsági Hatóság (NRC) komolyan aggódott a Vermont Yankee nukleáris reaktor engedélyének meghosszabbításával kapcsolatos döntése kapcsán (mely döntés március 16-ra volt napirendre tűzve) várható lakossági reakciók miatt. A látszatra sokat adó hatóság végül március 21-re halasztotta a bejelentést.
Egy atomenergia-ellenes népszavazás kiírásáért küzdő tokiói csoport bejelentette, hogy a népszavazás kiírásához elegendő aláírást gyűjtött össze. A csoport, mely magát „Döntsünk közösen népszavazáson az atomenergiáról” névvel illeti, eddig 216 063 aláírást gyűjtött össze, de reményeik szerint a hét végére átlépik a 300 000-es számot. Amennyiben legalább 214 236 aláírás (azaz a szavazásra jogosult tokióiak egyötvenede) érvényesnek minősül, az atomenergia hasznosításával kapcsolatos népszavazásról szóló petíciót Isihara Sintaró kormányzó elé fogják terjeszteni.
Mindeközben a Nobel-díjas regényíró, Óe Kenzaburó által vezetett csoport a következő hónapokban gyűléseket szervez szerte Japánban azzal a céllal, hogy 10 millió aláírást gyűjtsenek össze a nukleáris energia mindennemű formájának betiltása mellett Japánban.
A reaktor állapota
A 2-es reaktor hőmérséklete a korábbi 73,3 ºC fokos csúcsról tovább csökkent és 66,8 ºC-on stabilizálódott. A hőmérséklet azonban még így is több mint 20 fokkal magasabb, mint múlt héten, hiszen január 27-én 45 ºC-ot mértek. A TEPCO óránként 3 tonnával megnövelte az üzemanyag hűtése érdekében a reaktorba fecskendezett víz mennyiségét. A Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség (NISA) ösztönzésére bórsavat permeteztek a vízbe a kritikusság létrejöttének megakadályozása érdekében (a kritikusság azt a pontot jelenti, amikor beindulnak az önfenntartó nukleáris reakciók). Közel egy évvel a katasztrófa után a reaktor közelében a sugárzási szint még mindig olyan magas, hogy a munkások nem tudják a reaktorokat megvizsgálni, és fogalmuk sincs a leolvadt fűtőelemek helyéről vagy állapotáról.
A TEPCO alkalmazottai távirányítású víz alatti kamerákkal vizsgálják a 4-es reaktor pihentetőmedencéjét. Ezzel a munkálattal kívánják előkészíteni a fűtőelemek eltávolítását, melyet a remények szerint 2014 márciusában tudnak majd megkezdeni. A medencében 1535 kiégett fűtőelem található.
Szennyeződés (beleértve a gazdasági hatásokat és az emberek sugárzásnak való kitettségét is)
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a Fukusima Daiicsi erőmű közelében az elmúlt időszakban tapasztalt légköri sugárzás csökkenést az erős havazás okozta, és a sugárzási szint a hó olvadását követően feltehetően újra meg fog emelkedni. Véleményük szerint a hó átmenetileg blokkolja a felszínen található sugárzást.
A japán kormány arra kéri a Fukusima prefektúrában élő mezőgazdasági termelőket, hogy ne ültessenek rizst azokon a területeken, ahol a cézium szintje a tavalyi termésben meghaladta a 100 Bq/kg szintet. A mezőgazdasági termelők csalódottságuknak, illetve elkeseredésüknek adnak hangot amiatt, hogy a nukleáris katasztrófa veszélyezteti megélhetésüket.
Az Erdőgazdálkodási és Faipari Termékek Kutatóintézetének tudósai a radioaktív cézium 19 000 Bq/kg-os szintjét mérték a Fukusima Daiicsi erőműtől 30 km-re található Kavaucsi faluban begyűjtött földigilisztákban. A kutatók aggódnak, hiszen igen sok faj táplálkozik gilisztákkal, így a radioaktivitás az egész táplálékláncot érintheti. A kutatóintézet tovább figyeli a cézium szintet a gilisztákban.
A Fukusima Daiicsi erőmű közelében található madárpopulációt számláló ornitológusok a madárpopuláció meredek visszaesését regisztrálták, nagyobb visszaesést, mint amit az 1986-os csernobili nukleáris leolvadás után észleltek. Timothy Mousseau, a Dél-Karolinai Egyetem biológusa, a tanulmány társszerzője szerint a madarak „különösen érzékenyek a radioaktív szennyeződésre”.
Atomenergiával kapcsolatos egyéb hírek
Az antinukleáris aktivisták nagy örömére Martin Kuba, Csehország ipari és kereskedelmi minisztere bejelentette, hogy az ország temelíni erőműjében a tervezett 18 helyett mindössze kettő nukleáris reaktort fognak megépíteni. Kuba azt nyilatkozta, hogy az eredeti terv „gazdasági szempontból ésszerűtlen volt”.
